Blogunk 50. bejegyzése a Star Wars Universe jövőjéről próbál értekezni, kitalálva, hogy a Disney döntéshozói vajon milyen irányba viszik majd tovább a franchise -t és az űreposz milyen módon tudná visszaszerezni méltó rangját és népszerűségét a rajongóknál. Egyáltalán valóban vissza kell szerezni a rajongók megbecsülését? Ha a Star Wars elmúlt 5 epizódját vizsgáljuk - mely Az ébredő erő, Zsivány Egyes, Az utolsó Jedik, Solo-film, Skywalker kora című filmekből áll - Az ébredő erő valósággal tarolt, 2 milliárd dollár feletti bevétellel és egyedüli részként az IMDb szavazóknál, mely a klasszikus epizódokat megközelítette (a pontszámot tekintve). A Zsivány Egyes 1 milliárd fölé tudott menni bevételek terén, nagyon messze a Force Awakens összeredményétől, viszont értékelésben alig maradva el tőle. (A klasszikus részek 8,3 és 8,7 pont köztiek az IMDb-n, Az ébredő Erő 7,9 ponton áll, a Rogue One pedig 7,8 -on.) Viszont az elmúlt 5 év másik három SW epizódja, Az utolsó Jedik, a Solo-film és Skywalker kora még akkor is bukásnak minősülnek, ha a IX. rész képes volt elérni az 1 milliárdot a kasszáknál.
/forrás: the-numbers.com/
A rajongók elégedetlenek voltak mind az egyes történetek alakításaival, mind a fanservice -zel (egyesek sokallták, míg mások meg éppen hogy kevesellték azokat), mind pedig az egyes jelenetek, illetve az azokban fontos karakterek - szereplők minőségével. (Már ha lehet ebbe az egyetlen szóba "sűríteni" a kivitelezés problémáit.) Persze mindhárom kudarc más-más kifogáshalmazt hozott felszínre: Az utolsó Jedik furcsa humora, képtelenségei illetve kusza történetvezetése miatt, a Solo az eredeti karaktert megidézni képtelen forgatókönyve és rendezése, a Skywalker kora pedig temérdek hiteltelensége miatt kapott rengeteg támadást.
Ugyanakkor érdemes belegondolni abba, hogy az önmagát komolyan vevő, háborús realizmussal elkészített Rogue One és az ugyancsak komolyságáról híres Mandalorian streaming-sorozat (mely most tart a 14. részénél) hasít a rajongóknál. Az ébredő Erő esetében a fanservice, a Carrie Fisher - Harrison Ford páros nosztalgiája és Last Jedivel ellentétben itt még valódi poénokkal elkészített forgatókönyv plusz a számtalan ütős jelenet együttesen okozták a sikert. De a tanulság attól még levonható: a komolyabb hangvételű és realizmussal kezelt scriptek népszerűbbek napjainkban, mint az űrmesék. Alighanem ennek a megemésztése most a Disney legfőbb feladata és ezért kell várnunk még 740 napot a következő egész estés mozifilm bemutatójáig (hacsak addig tönkre nem mennek a járványoknak köszönhetően [mármint a mozik]).
Az elkövetkező trilógia csak akkor lehet sikeres, ha a készítők alapvetően értékelik át a korábbi kudarcokat és azok okait. Szembe kell nézniük például a gagyiságok elhagyásának kényszerével és a hiteles, jól átgondolt alapsztorik szükségességével. A fanservice kérdését pedig - mellyel az elmúlt években mind a 4 SW-rendező (Abrams, Edwards, Johnson, Howard) szembekerült (és mind a négyen rosszul kezeltek) - sokkal okosabban kell bánniuk, a "kevesebb több" elvét szem előtt tartva.
A 2023-as esztendő még nagyon messze van, reméljük meghozza majd gyümölcsét a hosszú várakozás, ami alatt Jon Favreau legalább szórakoztat minket Mandalorianjával. Azért bízzunk abban, hogy a Star Wars franchise feltámad és az egész estés mozifilmek kánon-világa visszatér majd régi fényében.