A Star Wars univerzum mozifilmjei - a kánon és spin-off fejezetek egyaránt - rendelkeznek erősségekkel, gyengeségekkel, emblematikus jelenetekkel, melyek rendszerint alapjaiban határozzák meg viszonyulásunkat egy-egy részhez. Többnyire ezek döntik el, hogy végül is elnyeri e tetszésünket egy-egy epizód vagy nem. Tekintsünk tehát végig a nyolc fejezet kiemelkedő, meghatározó jelenetein:

Baljós árnyak (film): Az 1999 -es I. fejezet kapta világszerte a legtöbb kritikát az összes SW rész közül. Azért persze jó jelenetek ebben is akadnak. A filmben a három legjobb scene: a fogatverseny a Tatooine -on, melyet a 9 éves Anakin végül megnyer, legyőzve a csalásra vetemedő Sebulbát; Darth Maul és Qui Gon Jinn illetve Obi-Wan Kenobi összecsapása, fénykard-párbaja, melyben Darth Maul testét kettévágják, Qui Gon pedig meghal (küzdelmük iszonyúan látványos) és végül a harmadik emblematikus jelenet: Obi-Wanék harca a droid-katonákkal a Naboo -n, Padmé Amidala kastélyában. A legnagyobb probléma a filmmel: nagyon sok a gyerekes karakter és az infantilis megjelenítés. Az egész összhatása olyan, mint egy 10 éveseknek készült matiné. Ugyanakkor látványos és megtartja az alapvető SW stílusjegyeket.

A klónok támadása (film): A másik sokat bírált rész, a 2002 -ben forgatott II. epizód. A legjobb jelenetek: amikor Anakin és Obi-Wan üldözi az alakváltót Coruscanton; illetve Obi-Wan és Jango Fett összecsapása Kaminon; de megemlíthető még a harc a szörnyekkel a Geonosis nevű rovarbolygón és Dooku fénykardos harca is Anakinnal (amikor levágják utóbbi kezét). És tegyük hozzá: ebben a részben a legdögösebb Natalie Portman, abban a bizonyos fehér ruciban. Legnagyobb gyengeség: Anakin a filmben olyan, mint egy örökké sértett, nyűgös és durcás kiskamasz. Idegesítő az ifjó padavan és az idősebb mester egymással folyton gúnyolódó és versengő, viszonya is. A SW jegyek megvannak, a gyerekes jelleg halványabb ennél a résznél.

A Sithek bosszúja: A három prequel (előzmény) rész közül vitán felül ez a legszínvonalasabb. A legjobb jelenetek: Dooku fénykard párbaja Anakinnal; aztán Obi-Wan és Grievous tábornok küzdelme az Utapau bolygón, a Jedi mester brilliáns győzelmével, végül Obi-Wan és Anakin végső harca a Mustafar nevű lávabolygón. Emblematikus SW jelenet. A fejezet legnagyobb gyengeségei: nem túl hitelesen előadott Obi-Wan és Anakin személyes konfliktusa, nevetséges Grievous "megjelenítése" és gyenge Hayden Christensen játéka is. Ugyanakkor erősek a Star Wars jegyek, működik a misztikum, színvonalas az egész látványvilág. 

Zsivány Egyes: Az első Spin-off fejezet, vagyis olyan antológia mű, mely nem kapcsolódik szervesen a kánon részek számozott epizódjaihoz. A film Gareth Edwards 2016 -os kísérlete egy új SW stílus megteremtésére.  A legjobb jelenetek mindegyike a film utolsó 40 percére szorul. Ekkor zajlik egy látványos csata a Scariffon, mégpedig Jyn Erso különítménye és a birodalmiak közt (a Halálcsillag tervrajzaiért), miközben a bolygó közelében a világűrben a lázadó flotta és Tarkin kormányzó rombolói között dúl egy szintén nagyon látványos űrbeli ütközet. Kiemelt jelenet: Vader fénykardos támadása a felkelők hajóján (egyszerűen óriási). Legnagyobb probléma: a fejezet szakít a Star Wars stílusjegyekkel, nincsenek Jedik, nincs Erő, nincs misztikum és eltűnik a Skywalker család sztorija is.

A Zsivány Egyes nagyon vegyes megítélésű. Sokan nem bánják sőt örömmel fogadják a stílusjegyek elhalványulását (eltűnését). Részünkről három fő kifogás merül fel: a Star Wars elemek elhagyása, a szereplők gyenge játéka (és eleve a karakterek gyengesége) illetve a fekete hangulat. (Bár megértjük azt is, ha mindezek másoknál pozitív előjelet kapnak.)

Egy új remény: A nagy klasszikus, az eredeti, 1977-es fejezet George Lucastól. A film, amelytől 40 éve maguk a készítők sem várták, hogy sok évtizedes világsiker lesz. A legjobb jelenetek: Leia hercegnő kiszabadítás a Halálcsillagon lévő börtönéből, melynél külön jó a szemétpréseléses rész és az Obi-Wan - Vader fénykardos összecsapás; ugyancsak kiemelkedő a Halálcsillag elleni támadás egyszemélyes, X-, és Y- szárnyú vadászgépekkel, melynek végén Luke eltalálja egy protontorpedóval azt a hőelvezető nyílást, mely az egész Halálcsillag megsemmisülését okozza. Ez a híres yavini csata. (Az elnevezés arra utal, hogy a támadók a Yavin bolygó 4. holdján lévő támaszpontról indulnak a Halálcsillag ellen. Részben ez a SW időszámítás alapja is, Yavin előtt/után.) Leggyengébb jelenetek a filmben: nincsenek. (Talán csak annyi, hogy a Vader - Obi-Wan kardjelenet 1977-es színvonalon elment, ma már iszonyú halvány lenne.)

A Birodalom visszavág: Mindenki kedvence, az 1980 -as Empire Strikes Back, a híres ötödik fejezet. A legjobb jelenetek: a Hoth bolygón vívott csata az AT-AT lépegetőkkel, aztán az aszteroida mezőn való átkelés - egy meteoriton élő óriás lény gyomrát is megjárva - szórakoztató szópárbajjal, majd szerelmi románccal (csókjelenettel) ami ekkor kezd kibontakozni Han és Leia közt, végül Yoda mester "kiképző programja"a Dagobah -n és legutoljára a felhővárosban (a Bespinen) megvívott Vader - Luke párbaj a nagyúr bejelentésével ("I am your father"). Ezek azok a momentumok, amelyek miatt a legtöbb rajongó a legjobb Star Wars résznek tartja a Birodalom visszavágot és amiért annyian szeretjük ezt az epizódot. Leggyengébb jelenetek: nincsenek, egyszerűen úgy jó az egész, ahogy van.

A dráma - mese - humor aránya nem "billen el" egyik irányba sem és a Star Wars harc három formáját nézve (vadászgépek, fénykardok, kézifegyverek) ebben a fejezetben a legideálisabb a végső elegy. A végeredmény egy nem túl infantilis, de kellően harcias, ugyanakkor humorral, érzésekkel, SW misztikummal teli élvezetes film. Az űreposz legjobbja.

A Jedi visszatér: (érdekességek) A legtöbb helyen bronzérmesnek tartott hatodik epizód, mely az IMDb szavazóinál a klasszikus részek közt eddig a legkevesebb pontot kapta. A legjobb jelenetek: harc Jabba embereivel a Tatuin bolygó dűnéi között, a Karkun-veremben élő Sarlakk kitátott szájánál; Vader és Luke fénykard párbaja az újjáépülő Halálcsillagon és végül: az Endor nevű, erdők borította holdon zajló harc, amikor a légi-robogós jelenetben a birodalmiak Leiát üldözik. Leggyengébb pontok: nagyon gagyira sikerültek a harcias kis-mackók (ewokok) az Endoron és túl leegyszerűsödött a film történetvezetése is.

Az Ébredő Erő: A nagyon vegyesen fogadott 2015 -ös, VII. rész J.J. Abrams  filmje. A legjobb jelenetek: Rey és Finn menekülése az Ezeréves Sólyommal  a Jakku bolygóról (látványos repülés a hajóroncsok közt); /helyszínek/ illetve egész jó még Rey és Ren fénykardos párharca a D'Qar -on. Legnagyobb gyengeségek: bosszantó a tény, hogy Abrams az egész részt a többi fejezetből kimásolt panelekből rakta össze zéró eredetiséggel. Ha a konkrét jeleneteket nézzük: iszonyúan gyengék a rathtarok, azok a furcsa nyúlványokkal rendelkező lények, melyekkel Hanék küszködnek a Sólymon (a 45. perc környékén) nagyon gagyi "zs" kategóriát idézik; emellett nagyon művi és felesleges szegény Han halála is. 

Ugyanakkor az Ébredő Erőnél ígéretes egy-két szereplő, például Reyt alakító Daisy Ridley és az is jó, hogy ellentétben a Zsivány Egyessel, nem szakított teljesen az Erő, a misztikum és a Jedik világával. Ez biztató a folytatásra nézve is, hiszen karácsonykor, nagyjából ugyanezzel a szereplőgárdával kerül majd mozikba a legújabb rész, az "Utolsó Jedik", Rian Johnson rendezésében.

Az eddig elkészült Star Wars fejezetek IMDb értékeléséről, vagyis arról, hogy a világ film-, mozirajongói melyik részt hány pontra értékelték, előző posztunkban olvashattok. Addig is az Erő legyen veletek!   

Legújabb posztunk: A Star Wars stílusjegyek

***

2017.04.01.(11:35)

Az idei év kezdetéig összesen 8 Star Wars rész készült el és került a mozikba (leszámítva a SW univerzumhoz kötődő különböző kisfilmeket, animációkat egyéb rövidfilmeket). Ekkora mennyiségben előállított filmes megjelenés esetén még azok is óhatatlanul értékelni illetve összehasonlítani kezdenek, akik egyébként nem hívei a numerikus, azaz számokkal kifejezett rangsorolásoknak. Akik azonban még így sem kíváncsiak ilyesmire, azok számára jelen posztunk érdektelen lesz. A többieknek viszont talán lesz újdonság és meglepetés is cikkünkben.

Nos nézzük, hol érdemes kutatni, ha az ember arra kíváncsi, hogy egy franchise nyolc fejezete mekkora tetszést váltott ki a világ filmrajongóiban? Szóba jöhetnek a különböző sajtóorgánumok, szaklapok, tekintélyes filmszakértők, kritikusok vélemény-nyilvánításai, de ezek cikkeit összefésülni (ráadásul 40 évre visszamenőleg), gyilkos feladat lenne. De persze bevállalható, csak nem egy könnyed kis blog lehetőségei között. Aztán ott az internet, elvégre a XXI. században élünk. A világhálón a legnagyobb filmes oldalak közt, - melyeken komolyabb létszámban zajlanak szavazások - három is figyelemre méltó látogatottságot tud felmutatni:

• Internet Movie Database
• Metacritic
• Rotten Tomatoes

Mindhárom színvonalas, de számunkra az IMDb a legszimpatikusabb, így azt a döntést hoztuk, hogy a SW filmek kérdésében rájuk hagyatkozunk. Nézzük, milyen eredményeket találunk?

A legelső helyen, 8,8 ponttal nem meglepő módon Irvin Keshner klasszikusa, az 1980 -as Birodalom visszavág (Star Wars: Episode V. - The Empire Strikes Back) áll. A film látványos, izgalmas és zseniális, így méltán kapta meg 894 ezer szavazat alapján az aranyérmet.  A második helyre 967 ezer voksoló az Egy új remény (Star Wars) című, elsőként elkészített, 1977-es George Lucas részt tette, mégpedig 8,7 ponttal. Természetesen ez is tökéletesen érthető döntés, sőt nálunk fej-fej mellett áll a Birodalom visszavággal. A bronzérem a világ szavazóközönsége számára 8,4 ponttal, 731 ezer szavazat alapján az 1983 -as Jedi visszatér (Star Wars: Episode VI. - Return of the Jedi) Richard Marquand rendezésében, ismét csak teljesen érthető döntéssel. Ezzel kijelenthetjük, hogy közel egy milliós szavat számok mellett a világ Star Warsért rajongó közönsége az eredeti, 1983 előtt készített részeket tartja a legjobb Csillagok háborúja filmeknek. Pedig az utolsó ilyen fejezet óta 34 év telt el és ezen idő alatt 5 további részt is készítettek.

A rangsorolás folytatása is érdekes: negyedik helyen ugyanis 8,1 ponttal a 2015 -ben készített J.J. Abrams rendezés, az Ébredő Erő (Star Wars: Episode VII - The Force Awakens) áll. Na, ez azért kicsit már meglepő, tekintve a milliónyi más részből vett utánzást, és azt a nyilvánvaló tényt, hogy Abrams biztonsági játékot űzve a többi rész elemeiből rakta össze művét. Ám az is igaz, hogy a végeredmény nagyon látványos és szórakoztató lett, ami úgy tűnik meggyőzte a világ SW rajongóit, szám szerint 648 ezer szavazót arról, hogy ez a fejezet a legjobb, azok közül amelyeket 83 óta készítettek. Az ötödik helyre 280 ezer eddigi szavazattal és 8 ponttal a legutoljára készített, 2016 -os spin-off rész került, a Zsivány Egyes (Rogue One: A Star Wars Story). Gareth Edwards egészen új hangulatú, realisztikus műve sikert aratott mindenhol (bár hozzá kell tegyük, bennünket nem nyűgözött le ez a SW jegyekkel szakító, komor stílusú háborús dráma). Ám a film népszerűsége mégis jelentős, és ha a szavazatszáma feljebb kúszik, minden bizonnyal beelőzi majd az Ébredő erőt (hamarosan).

És elérkeztünk a szavazók szerint legrosszabb fejezetekhez is, melyek mind az úgynevezett prequel, azaz előzmény részekből kerülnek ki. Hatodik helyen áll 7,6 ponttal, 551 ezer szavazat alapján a Sithek bosszúja (Episode III - Revenge of the Sith), mely a mi véleményünk szerint méltatlanul kapta lemaradó helyezését, hiszen élből jobb akár az Ébredő erőnél, akár a Zsivány egyesnél (de hát nem mi döntöttünk) és a többség úgy tűnik nem így látja, hiszen Lucas 2005 -ös rendezése az utolsó háromban végzett. Hetedik helyre került, a 2002 -es Klónok támadása (Episode II - Attack of the Clones), melynek néhány jelenetét mi azért szeretjük és így a fejezetet nem száműztük saját listánkon a sor végére. Az IMDb szavazóknál legutolsó a nagyon komoly kritikákat kapott Baljós árnyak (Episode I - The Phantom Menace) gyermeteg világa, 566 ezer szavazat alapján, alig 6,5 pontot elérve. (Bevalljuk: mi nem tartozunk azok közé, akik utálják és "köpködik" ezt a fejezetet, mégpedig a film több, jól sikerült jelenete miatt sem. Még ha meg is köveztek érte.) :)

Bizonyos helyeken érthető, máshol kicsit meglepő a rangsorolás, de egy biztos: meglehetősen nagy számú szavazói véleményt mutat. Az új fejezetek persze felboríthatják a sorrendet, hiszen idén karácsonykor jön a VIII. epizód, az Utolsó Jedik, majd jövőre a Han Solo -ról készített spin-off fejezet, melyek beelőzhetik a régi részeket.

Az új részekig is egy kis ízelítő a legújabb, karácsonyi rész szereplőről, akiket márciusban mutattak be a nagyközönségnek. Túl sok újdonságot nem láthatunk a tablón, de már az is szívmelengető, hogy egyáltalán a Disney már kommunikál bizonyos információkat. Annak idején az Ébredő erőnél korábban indult a filmes hype. De türelem és az erő velünk lesz.

*** 

Több megkeresésre válaszul íme saját, házi sorrendünk és értékelésünk:

1. Egy új remény: 9.0
2. A Birodalom visszavág: 9.0
3. A Jedi visszatér: 8.5
4. A sithek bosszúja: 8.0
5. Klónok támadása: 6.5
6. Az utolsó Jedik: 7,0
7. Ébredő erő:  7.5
8. Baljós árnyak: 6.5
9. Zsivány Egyes: 6.0
10. Solo-film: 5,0

Tudjuk, hogy a Klónok támadása ötödik helyezéséért kapunk majd hideget-meleget, de 3-4 jelenet miatt még sem tarjuk túl rossznak ezt a részt. Tetszik nekünk például, az amikor Anakin és Obi-Wan üldözi az alakváltót Coruscanton és jól sikerült Obi-Wan illetve Jango Fett összecsapása is Kaminon, vagy a harc a szörnyekkel a Geonosis nevű rovarbolygón és végül: Dooku fénykardos harca Anakinnal (amikor levágják utóbbi kezét). A Baljós árnyak hetedik helye is furcsa lehet sokak számára, de a Darth Maul - Qui-Gon Jinn, Obi-Wan párbaj-jelenete nálunk akkor is mindent visz és a fogatversenyes részt is szeretjük. (Nem beszélve az űrcsata-jelenetről, melyben a kis Anakin szétlő egy egész bázist.) De igazából ezek mellett Liam Neeson az, aki elbillenti nálunk a mérleget a 6.5 pont irányába, amivel a Phantom Menace beelőzi a Star Wars hagyományokkal szakító, komor hangulatú Zsivány Egyest. Ez van.

Kapcsolódó posztunk: Az egyes Star Wars részek erősségei és gyengéi

A Walt Disney, mely az Universal, Warner, Columbia, 20thCentury és Paramount mellett mára az egyik legnagyobb amerikai filmes vállalkozássá nőtte ki magát, szépen kitalálta már, hogy milyen menetrend szerint fogja évről - évre megsokszorozni bevételeit a Star Wars filmek segítségével. Stratégiájuk szerint a páros években, vagyis 2018 -ban és 2020 -ban, a Zsivány egyeshez hasonló spin-off fejezeteket mutatnak majd be, a páratlan években pedig (vagyis idén, 2017-ben és két év múlva, 2019-ben) a "kánon részek" folytatódnak vagyis a "hivatalosnak" tekinthető folytatások kerülnek bemutatásra. El leszünk látva tehát évente egy-egy újabb SW fejezettel. Jó hír a fanoknak és jó hír számunkra is, mert mindig lesz miről írnunk, társalognunk.

Sorrendben először 2017 karácsonya környékén (elvben december 15-én) a VIII. epizódot tekinthetjük majd meg a mozikban, melynek címe: The Last Jedi lesz (és Rian Johnson rendezi). Erről a sztoriról már több információs is kiszivárgott, például az, hogy az Ébredő erőben bemutatott trió: Rey-Finn-Poe hármasa lesz cselekményének középpontjában és Rey útkeresése, származása, illetve jedi-tudásának kiteljesedése lesz benne a leglényegesebb elem. (Meglátjuk igazak e a hírek, és hogy választ kapunk e a "Snoke-rejtélyre". Már alig várjuk!)

A VIII. kánon részt követően, 2018 májusában kerül górcső alá a Star Wars saga második spin-off fejezete, a Han Solo történetét feldolgozó, új antológia rész, melynek egyelőre nincs címe. A rendezők a hírek szerint: Phil Lord és Christopher Miller lesznek, a főszerepekben pedig Alden Ehrenreich mellett Emilia Clarke, Thandie Newton és Woody Harrelson tündökölnek majd. Ami az ifjú Hant alakító színészt illeti: Ehrenreich (fonetikusan: Erönrájk) 1989 -ben született Los Angelesben, ám távolabbi felmenőit Kelet-Európából eredezteti. Hollywoodi pletykák szerint a fiatalemberre már nagyon korán felfigyelt Spielberg, amikor az éppen csak 14 éves Alden a barmicvóján egy saját készítésű kisfilmet mutatott be a vendégeknek (köztük a híres rendezőnek). Ehrenreich filmes karrierje azonnal beindult: forgatott Coppolával, ágyba bújt Natalie Portmannal és szerepelt Woody Allen egyik filmjében. (Nem mintha karrierjének fontos része lett volna rövid kalandja Padmével, de mégis csak hollywoodi érdekességnek számított románcuk.) 

Az idén (2017) már 28 éves fiatalember korához képest sok filmben szerepelt, majd következett a Star Wars válogatás, amikor 2500 jelentkező közül választották ki Han Solo szerepére. Tapasztalt vetélytársakat előzött be, mint például Miles Tellert (Whiplash) és Taron Egertont (Kingsman). A rendezők szerint Ehrenreich a válogatáson pontosan olyan kisugárzással rendelkezett, mint ami a karakterhez szükséges és mint amilyennel állítólag 1977 -ben Harrison Ford is bemutatkozott a nagyvilágnak. (Azért zárójelben tegyük hozzá: fiatalon 185 centis, masszív testalkatú Ford után inkább afféle "light verzióban" képviseli majd az űrcsempészt a maga 173 centijével. A lényeg persze valóban a kisugárzás.)

A kiszivárgott hírek szerint a filmből kiderül majd, hogy Han Solonak miért is ez a neve, hogyan ismerte meg hű társát és segédpilótáját, Csubakkát, és hogy hogyan is került birtokába az Ezeréves Sólyom. Megismerjük a figura hátterét, Han életének fiatal korát, egészen pontosan a 18 és 24 közti időszakát. Persze kulcskérdés lesz, hogy Ehrenreich hogyan oldja meg a feladatot?

De nézzük mi is szükséges a karakter hiteles alakításához. Előtte azonban egy vallomás: számomra a Star Wars világ két legfontosabb és legérdekesebb szereplője: Darth Vader és Han Solo. Főleg miattuk volt számomra a kezdetektől izgalmas az egész, az ő kalandjaik és múltjuk keltette fel leginkább az érdeklődésemet. Szóval miért is olyan izgalmas Han karaktere? Mert emberi, mert könnyen azonosulhatunk vele, mert egyszerre barátságos és vagány, kemény és humoros, laza és harcias, számítóan anyagias és mégis segítőkész. Ő aztán nem hisz az egész "Jedi-humbug" -ban, de azért ha kell, segíti a felkelést; számító Leia kiszabadításakor, ám később életét kockáztatva menti meg Luke -ot a Hoth bolygón a fagyhaláltól. Ambivalens figura, szórakoztató jellemvonásokkal. Valljuk meg: egy jópofa fickó, aki színt visz az egész SW világba. Harrison Ford annak idején 1977 -ben legalábbis ilyen jellemvonásokkal szerettette meg velünk ezt a karaktert, most pedig kíváncsian várjuk, hogy Ehrenreich hogyan jeleníti meg számunkra. Nagyjából egy év múlva megtudjuk. Addig meg igyekszünk beszámolni az ú j fejleményekről. Főleg Han Solo "ügyben".

 Legfrissebb posztunk: A Star Wars részek rangsorolása a rajongók szerint

***

2017.03.28.(22:01)

Egy Star Wars blogon szükség van olyan posztra, mely magáról az SW életérzésről szól. Tény ugyanis, hogy milliók kedvence a filmeposz, ugyanakkor van egy olyan masszív réteg is, mely egyszerűen nem érti mi ez az egész őrület. Nos, megpróbálom az ő számukra is megvilágítani a dolgot. De előbb pár szó – tényleg csak röviden – a legújabb részről.

Ha a Star Wars életérzést nézzük, a dolog némi magyarázatra szorul. Mert miről is van szó valójában? Arról, hogy aki nyitott és befogadó erre a világra, annak két jellemvonással kell rendelkeznie: az egyik a gyermeki én megléte (mondom ezt 42 éves fejjel), a másik pedig a „geek” magatartás-gondolkodás elfogadása. A kettő együtt alkalmassá tesz bennünket arra, hogy olyan szinten merüljünk el ebben az egész infantilis masszában, mely „elmerülésről” a kívül rekedt józan többieknek fogalmuk sincs (és nem is értik). Mondjuk ki: hülyének is néznek bennünket miatta. De felvállaljuk, mert jó, … és mert olyan könnyen elrepít bennünket a hétköznapi valóság nyűgös mindennapjaitól. Ami meg a „geek” –et illeti: a kifejezést nem csak pejoratívan lehet értelmezni (bár a többség így érti) hanem úgy is, mint a részletek szeretetét, a kifinomult érzékelést, a kis dolgok vizsgálatának szeretetét, egy-egy terület mélyreható ismeretének örömét. Röviden a szöszölés – okoskodás - tökölés boldogságát. Ismerek fickókat, akik 100-150 Star Wars figura pontos nevét és történetét tudják fejből és olyanokat is, akik minden létező Star warsos kütyü, gép, repülő, vadászgép, lépegető, fegyver, masina és filmbeli ketyeréről tudnak mindent az égvilágon. Nem beszélve azokról, akik a kánonvilágon kívülre is elmerészkedve „képben vannak” a képregények, másodvonalbeli feldolgozások, videojátékok, Timothy Zahn könyvek és a további kb. 80 SW regényt illetően is. És kinek ártanak mindezzel? Senkinek. Elmerülnek egy világban, melynek saját játékszabályai és hagyományai vannak. (Ami engem illet ennyire már nem vagyok „geek”, én csupán a filmes kánonban „mozgok” a többibe csak a felszínen kóstoltam bele.)

Az egész Csillagok háborúja őrülethez még két érdekességet érdemes tudni: az egyik, hogy alig akad másik olyan film, vagy történet, mely 3 generációt összekötve egy majd 40 éves időszakot ölelne át. Ma az a helyzet, hogy simán el tudok beszélgetni a Star Warsról a 70 éves apámmal és a 8 éves kislányommal úgy, hogy közben mindhármunkat leköt az eszmecsere és mindhármat tudjuk is miről beszél a másik. Nem nagyon tudok másik példát erre a filmtörténetből. Az érdekességeket illetően még egy dolgot kiemelnék: a jó és rossz világának Star Wars –os „értelmezését”. Ennek a sajátos világnak ugyanis egészen egyszerű játékszabályai vannak. Mindig két oldal áll egymással szemben: az egyik a „jó” oldal, ahol Jedik, hősök, űr-vagányok és a szabadságért harcolni kész felkelők-lázadók állnak, a másik pedig a sötét erők oldala, ahol a gonosz nagyurak, rejtélyes figurák és az irányításuk alatt álló arctalan katonák (rohamosztagosok) lépnek fel hatalmuk fenntartásáért. Mindkét oldal varázslatos, hiszen míg a jók esetében ott az „erő” kultusza, mely állandóan megfejtésre szoruló módon hatja át a történetet, addig a gonosz oldal titokzatos hátterű sötét alakok „térfele”, ahol folyamatosan gondolkodhatunk azon, hogy ki miért és honnan érkezve került a helyére. Darth Vader sztorija éppúgy érdekes, mint Palpatine „útja” és legújabban Snoke illetve Kylo Ren története.

Ami pedig külön izgalmat hoz a rajongók számára: az egész különleges Star Wars világ tele van olyan karakterekkel, akikkel könnyű azonosulni. Ki ne akarna egy kicsit Han Solo lenni, a galaxisban repkedő vagány csempész, akinek a leggyorsabb a hajója az egész univerzumban (másfélszer gyorsabb a fénynél – tudjuk meg az 1977-es első filmből) Vagy ki ne lenne egy kicsit Jedi lovag, akit mindenhol tisztelnek, és aki az akaratával képes tárgyakat mozgatni, másokat befolyásolni, vagy jó 10 méteres magasságokba helyből felugrani. A szereplők - pozitívak és negatívak egyaránt – megszerethetőek, csodálhatóak és különlegesek. Ráadásul a történet mindig folytatható, mindig nyújt újabb és újabb megfejtendő rejtélyeket, talányokat, milliónyi kapcsolódási ponttal. És nem csak azért, mert már most tudjuk, hogy a Disney újabb két részt tervez, hanem azért is, mert a Star Wars valóban egy új világot nyitott előttünk, ahol minden titokzatos és felfedezésre váró. Ne feledjük: éppen 10 ezer évvel járunk a mai korunk (2015) után, egy olyan környezetben ahol az űrhajók, technológiák, szabályok elképesztően széles teret nyitnak a fantáziának és képzelőerőnek. Mindig lehet agyalni a különböző lényeken (honnan jöttek, milyen lehet eredeti hazájuk), a számtalan repülő ketyerén, birodalmi TIE fighteren, X-szárnyú vadászgépen, lépegetőn, a rohamosztagosok fegyverein és persze a megannyi szereplő életútján, az örök történet folytatási lehetőségein. És ehhez az egészhez persze mindig kéznél vannak a képek, internetes oldalak, makettek, regények, rajzok, meg persze az ezerszer újranézhető eredeti filmes kánon valamennyi része.   

A legújabb filmfejezetek, az Ébredő erő és a Zsivány Egyes sajnos több tekintetben szakítanak a megszokott, szeretett és elvárt Star Wars jegyekkel. A Forc Awakens esetében például a remake kényelmetlen - és izzadtságszagú - érzését tapasztalhatjuk. Persze a régi, oldschool-gárda talán valamivel elégedettebb vele, de valójában ők sem kaptak semmi újat, csak a régi nosztalgia újrafényezését. Az új rajongók pedig hazátlanok lettek egy időre, mert a második trilógiát szándékosan "széttaposta" J.J.Abrams virtuális csizmája (a kiszámítható profit érdekében). Most pedig, miközben a harmadik trilógia nyitó-filmjét emésztjük, kelletlenül, de el kell, hogy fogadjuk: újabb korszakváltás történt a Star Wars világban. Az új időszámítás új lehetőségeket is hozhat, ami talán tényleg jót tesz ennek az egész, folyamatosan bővülő, kifogyhatatlan és színes képzeletuniverzumnak.

A Star Wars életérzés a fantázia, a képzelőerő, az örök gyermekkor illetve a jó és rossz hagyományos értelmezésének szabadságát adja mindazoknak, akik fogékonyak erre és hajlandóak elmerülni ebben a fantasztikus örök élményeket adó világban, ... egy messzi – messzi galaxisban. ... Mert gyermeknek maradni jó.

A posztgazda: Harmat Árpád Péter (Filmworlds)

A magyar mozik által december 13-tól vetített legfrissebb Star Wars film (Zsivány Egyes) egyértelműen pozitív, ám néhol kritikus fogadtatása kapcsán felmerül az emberben: hogyan lehetséges, hogy 1980 óta egyetlen epizód sem képes akkora sikert elérni, mint a Birodalom visszavág (Star Wars Episode V. - The Empire Strikes Back). Pedig az elmúlt 36 évben nem kevesebb, mint hat részt készítettek a franchise kánon-, és spin off részeiből. Már 1983-ban megjelent a Jedi visszatér (IMDB: 8,4 pont), majd hosszabb kihagyás után jött 1999-ben a Baljós árnyak (IMDb: 6,5 pont), 2002-ben a Klónok támadása (IMDb: 6,7), 2005-ben a Sithek bosszúja (IMDb: 7,6 pont), 2015 -ben Az ébredő erő (IMDb: 8,2 pont) és végül most, 2016-ban az első antológia fejezet a Zsivány Egyes (IMDb: 8,3).