Örök vitatéma a rajongók és Csillagok háborúja fanok körében, a Star Wars filmek műfaji besorolása, mely mindenkinek feladja a leckét. Igazából, még a nagy, külföldi filmes portálok is gondban vannak ezzel: az IMDb az SW filmeknél a következőket tünteti fel: "Action, Adventure, Fantasy", a Rotten Tomatoes pedig így jelöli a sorozatot: "Action & Adventure, Drama, Science Fiction & Fantasy". Mindezekkel ellentétben, nálunk, Magyarországon az "űropera" meghatározás terjedt el. Némi mentség ehhez a baromsághoz furcsa megjelöléshez, hogy nem tőlünk, magyaroktól ered, először 1941-ben egy Wilson Tucker nevű szerző használta, a "szappanopera" (mint olcsó, színvonaltalan mű) science-fiction megfelelőjeként. Tőle vette át aztán az egész világ és sajnos a hazai terminológia is ezt a meglehetősen pejoratív csengésű besorolást. De komoly rajongó nem nevezi a Star Wars univerzumot űroperának, már csak azért sem, mert nem olcsó és nem színvonaltalan szappanoperának tartja a Csillagok Háborúja világot.

Marad tehát a kérdés: minek, milyen műfajúnak tekinthetjük a Star Wars filmeket? Épp 137 nappal a legújabb, IX. epizód premier-bemutatója előtt érdekes tisztázni ezt a feladványt. Az első, ami felmerül az a sci-fi, mely a science fiction szavak lefordításából tudományos fantasztikumot takar. Ám gondoljuk végig: TUDOMÁNYOS fantasztikum; igaz ez erre a történetfolyamra? Nálam a tudományos rész már a klasszikus epizódoknál megdől, amikor hangosan süvítenek a világűrben a birodalmi TIE fighterek (a világűrben!!!), illetve amikor a Birodalom visszavágban az Ezeréves Sólyom egy aszteroidán élő óriásszörny gyomrában landol, majd a Hanék űrruha nélkül mászkálnak a gyomrában, földi gravitáció és légnyomás mellett. De persze tele van ilyenekkel az egész, főleg az újabb és újabb részek nyomán vizsgálva a képtelenebbnél képtelenebb baromságokat. Az egyik kedvencem az új részek közül az R1 végén látható, a 127. percben, amikor Darth Vader a felkelők egyik hajójának végében állva tekint a távozó (elmenekülő) lázadók korvettje után (melyen épp magukkal viszik a Halálcsillag tervrajzait), miközben fittyet hány a világűr törvényeire (mint hőmérséklet, nyomás ...stb) és köpenyét lobogtatja a szél (a szél!!!). Akinek nem ugrana be, íme az említett jelenet:

Mégis ezt a kis "apróságot" leszámítva ez az egész sorozat egyik legjobb jelenete. De TUDOMÁNYOSNAK azért bajosnak lehetne nevezni. Csakúgy, mint a Last Jediben Leia röpködését a világűrben, vagy a fénykardokat és azt az elhanyagolható érdekességet, hogy a Star Wars univerzum MINDEN bolygóján és helyszínén hajszálra ugyanannyi a gravitáció, a légköri nyomás, illetve levegő-összetétel, mint a Földön. Ha tehát a Star Wars nem sci-fi, akkor mi?

A sok tudománytalanság miatt lehetne szimplán mesének is nevezni, de ez megint túlzás lenne, hiszen a történetfolyam és a jelenetek egy logikusan felépített és alapvetően reálisnak mondható sztorira vannak "felfűzve", hihető összefüggésekkel, valósághű célokkal. Ha viszont nem űropera, nem sci-fi és nem is mese, akkor mi maradt? Lehetne "Fantasy" ami a "mese" mitikus változata vagy dráma, ami viszont túl komor, a Csillagok háborúja mozik könnyed világához mérten (kivéve talán az R1-et). A Fantasy -ra visszatérve: a valódi Fantasyk központi témája mindig maga a misztikum, a meseszerű történetvezetés, a lények és varázslatok világa. Ehhez szerintem a Star Wars túl életszerű alkotás, hiszen egy elnyomó birodalom és az ellene lázadó felkelők harcára épül, melyben mindkét oldalon harcosok és hősök küzdenek, valós, realisztikus célokért (pl a szabadságért és az igazságért). Az alapkérdés tehát még mindig nincs megfejtve: milyen műfajba sorolható a Star Wars?

Első generációs Star Wars rajongó vagyok, vagyis 1979-ben az első magyarországi Csillagok háborúja bemutatón is már jelen voltam (augusztusban), amire roppant büszke vagyok - igaz, csak kisgyermekként ültem a nézőtéren (a szüleimmel), de egy életre "megfertőzött" ez a világ - és azóta is minden egyes SW részt láttam (mindet tucatszor vagy még többször). A Star Wars epizódok tekintetében magam is kialakítottam a saját sorrendemet, mely nagyjából egyezik a blog saját értékelési listájával. A műfaj kérdése tehát lényeges számomra és hosszú mérlegelést igényelt.

Rebell Alliance és Han Solo. szerkesztőtársaimmal konzultálva végül az a vélemény alakult ki bennünk, hogy a Csillagok háborúja egy külön műfajt teremtett, mégpedig az "űr-kalandfilm" műfaját. Mielőtt kritikai támadásokkal esnétek nekem, billentyűt ragadva a dehonesztáló kommentek mielőbbi szöveges formába öntésével, némi magyarázatot adnék a dologhoz.

A "kalandfilmek" többsége romantikus hangulatvilágban, a jó és rossz klasszikus küzdelmeit bemutatva, hősökkel, kosztümös egzotikummal fűszerezve szerethető sztorikat mesélnek el számunkra. Ezek a jelzők pedig nagyon is helytállóan alkalmazhatóak a Star Wars filmekre. Ha tehát a lehető legegyszerűbben kellene fogalmaznom, úgy azt mondanám: a Csillagok háborúja mozik kalandfilmek; ha pedig ezt kiegészíteném némi pontosítással, akkor űr kalandfilmek. 

Lehetőséget biztosítunk szavazásra is a kérdésben, de azt is kiemelnénk, hogy lehetőség van Star Wars tudásotok felmérésére is, mégpedig két teszt kitöltésével. Ha pedig tetszett a poszt, csatlakozz Facebook közösségünkhöz is.

Tesztek:

• SW teszt rajongóknak I.
• SW teszt rajongóknak II.

A szavazás állása 1000 oldal-megtekintés és 96 szavazat után: 30-an tekintik kalandfilmnek az SW univerzumot, 29-en sci-finek tartják, 22-en fantasynak, 8-an űroperának, 4-en egyszerű mesének és 3-an drámának.

2019.08.03.(14:53)

Az év egyik legnagyobb Star Wars eseményén, a SW Celebration ünnepségsorozaton (Chicagoban) péntek este bemutatták végre azt a 13 képkockából álló, alig két perces, első Csillagok háborúja előzetest, mely a franchise IX. epizódját, a The Rise of Skywalker -t promótálja. A cím is csak most lett nyilvános, péntekig erről csak a Walt Disney legfelső köreiben tudtak.

Ahogyan előző posztunkban is ígértük -- mely magáról az ünnepségről szólt -- gyors-elemzéssel véleményezzük a rövidke bejátszást. Amit elsőként kiemelnénk, az a címválasztás. Ez annyiban érdekes ugyanis, hogy az elmúlt évek rendezői koncepcióihoz (J.J. Abrams, Gareth Edwards és Rian Johnson direktori megközelítéseihez) két szándék is kapcsolódott a rajongók részéről: az egyik távolítani szeretné a történetfűzést a Skywalker családtól (mondván: a Star Wars nem azonos velük), a másik pedig elképzelni sem tudja a Csillagok háborúja kánont, a Skywalkerek nélkül. Most a IX. rész címválasztásával egyértelművé vált az utóbbi koncepció átmeneti győzelme (a legújabb epizód "erejéig").

A második kiemelendő dolog: az oldschool  rajongók és újítók közti törésvonal megkerülése, az előbbi tábornak való kedvezés szándékával. Úgy tűnik ugyanis, hogy J.J.Abrams ezúttal is a régi rajongótábort választotta, ám ezúttal a direkt fanservice helyett (amit a VII. részben mutatott) óvatosabb és finomabb szimbolikával nyúl a témához. Ezt mutatja, az előzetesben felbukkanó rengeteg SW stílusjegy, mint a Millenium Falcon megjelenése, a régi szereplők "elővétele" (Leia, Lando, Palpatine), a Halálcsillag romjainak mutatása és például az egyik képkockán felbukkanó medál, melyet az Új reményben, vagyis az 1977-es IV. epizódban láthattunk utoljára.

A Star Wars Celebration beszélgetéseiben -- Steven Colbert ügyes moderátori fellépése közben -- kiderült az is, hogy Abrams több helyszínt és több különleges lényt is pakolt az új részbe, ami várhatóan színesíti majd a látványképet és kicsit szintén sztarvarszosabbá teszi az egészet (megint csak kedvezve a hardcore rajongóknak). [Köszi J.J.] Egy teljesen új SW lényről máris tudunk, a neve Klad és leginkább egy tüskés fejű óriáskukacra (vagy hernyóra) emlékeztet. Hogy mi lesz a szerepe a sztoriban, egyelőre rejtély. Ami a helyszíneket illeti: úgy tudni rengeteg scene játszódik majd sivatagos területeken, hiszen a IX. epizód egy részét a jordániai Rum vádi sivatagban forgatták. Ez a táj, a Csillagok háborúja sorozat helyszínei közül részben a Tatooin, részben pedig a Jedah homokos - kősziklás vidékére emlékeztet.

Az alig két perces előzetes egyébként számtalan rejtélyt és meglepetést is tartogat számunkra: az egyik mindenképp Kylo Ren sisakjának összeforrasztása, melyet az egyik képkockán láthatunk. Ugyanakkor maga a karakter egy másik felvillanásban sisak nélkül harcol egy erdőben (földhöz vágva valakit). Ebből az ellentmondásból akár arra is lehet következtetni lehet, hogy valaki más vágyakozik a ren lovag sisakjára? Vagy Kylo fogja újra viselni a furcsa maszkot? Nem tudjuk, de úgy tűnik J.J. Abrams továbbra is központi alakként kezeli a figurát és ebben legalábbis követi Rian Johnson koncepcióját. (Johnson a Last Jediben Snoke "kiiktatásával" a legfőbb gonosszá léptette elő a karaktert.)

Kylo Ren egyébként is messze a legérdekesebb szereplő a legújabb trilógiában, hiszen összetett jellem, amellett titokzatos, belső feszültségekkel teli figura és összekötő kapocs is a klasszikus fejezetek illetve a legújabb epizódok között (mivel Han és Leia gyermeke). Számunkra Rey a másik sikeres karakter: jól felépített és származása még most is kérdéses, annak ellenére, hogy Rian Johnson a Last Jediben hétköznapi szülők gyermekeként állítja be (romba döntve rajongók széles táborának konspirálásait). Az a filmes pletyka járja Hollywoodban, hogy Abrams "újragondolja" Rey felmenőinek kérdését! Reméljük így lesz! (Zárójelben jegyzem meg: személyes kedvencem még Poe Dameron karaktere is és nem csak azért, mert Oscar Isaac szerintem zseniálisan alakítja a figurát, hanem mert nagy lehetőségek rejlenek alakjában.)

A legújabb rész legfőbb rejtélye azonban Palpatine, azaz Darth Sidious hangjának megszólalása a trailer legvégén. A gonosz kacaj arra utal, hogy a IX. epizódban valamilyen módon visszatér a sötét nagyúr. A nagy kérdés csak az: hogyan? Az egyik lehetséges válasz, hogy holografikus formában, ahogyan haláluk után a Jedik szoktak újra megjelenni (mint Obi-Wan és Yoda). A másik lehetőség messzire visz: eszerint Palpatine nem halt meg a VI. epizódban és túlélte az 500 méteres zuhanást, majd a Halálcsillag felrobbanását. A feladvány azért is lényeges, mert a SW cselekmény-folyama minden részében és elemében egy központi főgonosz karakterére köré "szerveződik". Ez a központi karakter az előzmény és klasszikus részekben Palpatine volt, majd Snoke lett, végül annak halálával megüresedett a "poszt". Azonban most úgy tűnik Abrams megtalálta a megoldást Palpatine újbóli elővételével/feltámasztásával.

A SW Celebration nem nagyon árult el sokat a IX. rész sztorijáról, a Disney mindössze annyit sejtet: a szereplők egy nagy közös kalandra indulnak majd a gonosz erők ellen. Ez persze bármit jelenthet, így a következő előzetesig csak találgathatunk a harmadik trilógia lezárásáról. (És nyilván végső bizonyosságot csak a decemberi premieren szerzünk majd.)

Ami a bennünk megfogalmazódott legfőbb kérdéseket illeti, a legfontosabbak a következők: valóban szerepet kap e Palpatine a IX. epizódban (és ha igen, milyen formában), mi lesz az új rész cselekményének központi témája (egyszerűen a Kylo Ren elleni harc, vagy a felkelés megmentése, esetleg megint valaminek az elpusztítása - elfoglalása), milyen formában bukkan fel Luke és Leia, kiderül e valami újdonság Rey származásáról, lesznek e új karakterek, végül: mi lesz Lando szerepe az új epizódban? ... És nyilván meg vagy 100 kérdést fel lehetne tenni!

A visszaszámlálás mindenesetre megkezdődött: már csak 250 nap van december 20-ig és minden(ki)derül! Addig is az Erő legyen veletek!

Már csak 253 nap és megjelenik a hazai mozik műsorán is a várva várt IX. Star Wars epizód, egyelőre ismeretlen címmel, de bizonyosan J.J. Abrams rendezésében. Addig azonban az év legfontosabb eseménye a Star Wars Celebration lesz, mégpedig április 11 és 15 között Chicagóban, a McCormick rendezvény-központban!

A program része számtalan érdekes pódiumbeszélgetés és a mindenki által nagy kíváncsisággal övezett, első hivatalos előzetes a kilencedik részről. Ezt már mi is tűkön ülve várjuk! Valószínűleg magyar idő szerint péntek este 18-19 óra közt kerül majd levetítésre a fő helyszínen (Celebration Stage).

Rengeteg rangos vendég érkezik egyébként a 16 helyszínre, például a szereplők közül: Billy Dee Williams (Lando Calrissian), Peter Mayhew (Csubakka), Forest Whitaker (Saw Gerrera), Hayden Christensen (Anakin Skywalker), Ian McDiarmid (Palpatine) és Ray Park (Darth Maul).

Ami a házigazdákat illeti a legnagyobb színpadon az alig 1 méter magas Warwick Davis interjúzik majd a meghívottakkal, míg a mellékhelyszíneken Davis W. Collins és Amy Ratcliffe segíti a szervezők munkáját.

Az óriási látogatottságra számító rendezvényen biztosan esik majd szó az új SW video játékokról, a most 20 éves Baljós árnyak kulisszatitkairól és az animációs sorozat második évadáról.

A Star Wars filmek blog úgy tervezi, hogy ha elérhetővé válik az előzetes, azonnal gyorselemzéssel véleményezi majd! Várunk tehát vissza benneteket! Addig is az Erő legyen veletek! /A Star Wars Celebrationról bővebb, további infókat találtok az esemény hivatalos honlapján!/

Folyik a visszaszámlálás: már csak 278 nap és láthatjuk a Csillagok háborúja franchise legújabb, 9. epizódját, mégpedig J. J. Abrams rendezésében, Daisy Ridley, Oscar Isaac, John Boyega, Adam Driver Domhnhall Gleeson és Mark Hamill főszereplésével. Az új epizód pontos címet sajnos még most sem lehet tudni, de azt igen, hogy az első trailer néhány héten belül -- várhatóan április 11-én -- a Star Wars Celebration rendezvényein fog megjelenni. Az egyik Disney részvényes (bizonyos: Scott Ladewig), aki zártkörű vetítésen már láthatta a promóciós anyagot, Twitterén megszellőztette, hogy a kilencedik fejezetben is benne lesz Landó, illetve láthatunk majd újra rohamosztagosokat, lesz Ezeréves Sólyom és felbukkan Vader sisakja is. 

A nagy kérdés számunkra az, hogy Abrams melyik eddigi stílusirányzathoz csatlakozik majd filmjével: a klasszikus részekéhez, az előzmény trilógiához, a Rogue One háborús fekete-drámájához, Az ébredő erő utánzó jellegéhez, vagy egy teljesen új megközelítést választ inkább (mint ahogyan a Last Jedi és a Solo film is sehová sem sorolható jellegű lett). Mivel ő készítette az Ébredő erőt, természetszerűleg adódhat, hogy a 9. rész is azt a stílusvilágot követi majd, de nyilván ez egyáltalán nem biztos. 

Ami az új rész várható sikerességét illeti, nem tudni, hogy mennyire borítja majd fel a mára kialakult sorrendet. Az eddig legyártott és bemutatott 10 epizód sorrendje népszerűség szerint (az IMDb alapján) a következő:

1. Birodalom visszavág (1980) - 8,8 pont (1 millió voks)
2. Egy új remény (1977) - 8,6 pont (1,1 millió voks)
3. A Jedi visszatér (1983) - 8,3 pont (848 ezer voks)
4. Az ébredő erő (2015) - 8,0 pont (774 ezer voks)
5. Zsivány egyes (2016) - 7,8 pont (467 ezer voks)
6. Sith-ek bosszúja (2005) - 7,6 pont (631 ezer voks)
7. Az utolsó Jedik (2017) - 7,2 pont (449 ezer voks)
8. Solo: Egy Star Wars történet (2018) - 7,0 pont (211 ezer voks)
9. Klónok támadása (2002) - 6,6 pont (566 ezer voks)
10. Baljós árnyak (1999) - 6,5 pont (645 ezer voks)

A sorrend az IMDb szavazó-közönségének véleményét tükrözi, amitől nyilván eltérhetnek az egyes országok külön-külön kialakuló véleményei. Sőt, a különböző rajongói csoportok, internetes közösségek, SW blogok is más-más listát állítanak. A Starwars filmek blogja például a következő sorrendet állította fel: Birodalom visszavág (9,5), Egy új remény (9,0), Jedi visszatér (8,5), A Sith-ek bosszúja (8,0), Ébredő Erő (7,5), Az utolsó Jedik (7,0), Klónok támadása (6,5), Baljós árnyak (6,5), Zsivány Egyes (6,0), Solo-film (5,0). [Epizódok sorrendje posztunk]  

Az itt következőkben szeretnénk egy kis házi felmérést végezni arról, hogy olvasóink miként látják a szerintünk helyes színvonalbeli sorrendet. Ha van kedved, tedd próbára SW tudásodat is 5 perces tesztünkkel, a történelemcikkek.hu oldalon.

 A voksolás végeredménye: A legjobb valamelyik klasszikus rész, majd a Zsivány jön (163), Klasszikus rész, majd Sith -ek bosszúja (130), Sith-ek (51), Zsivány (49), Klasszikus rész, majd Ébredő erő (45), Klasszikus, majd Utolsó Jedik (33).

A Star Wars franchise a Han Solo film idei bemutatásával 10 részes dekalogiává alakult és négy évtizede töretlenül népszerű kultuszfilmmé vált. Az űreposz köré óriási irodalom és háttér-világ épült, melyben animációs filmek, regények, könyvek, játékfigurák is helyet kapnak, valóságos univerzumot képezve. Akik a leginkább jártasak ebben a világban, azok a hardcore rajongók. Ők azok, akik szinte oda-vissza ismerik a SW Enciklopédiát, a Star Wars időszámítást és napra pontosan tudják, hogy mikor várható a legújabb SW film mozi-bemutatója. Velük "beszélgetve" szedtük össze a Star Wars dekalogia emblematikus jeleneteinek listáját, mely így a karácsonyi ünnepek közeledtével talán ötleteket ad a rajongók számára az újranézésre szánt epizódok kiválasztásához. Bár a lista nem követi a Csillagok háborúja filmek rangsorát (legalábbis a nálunk kialakított sorrendet), mégis érdekes lehet egyben látni a franchise ikonikus jeleneteit. Előbb azonban egy fontos kiegészítés: mit nevezünk "emblematikus jelenetnek"'. A válasz: azokat a scene -ket, melyeknek hangulata megidézi a Csillagok háborúja univerzumot és amelyeket bármikor szívesen nézünk újra. Tehát a lista:

Kivégzés szörnyekkel a Geonosison - Klónok támadása (II. epizód)

Bár a Klónok támadása nem tartozik a Star Wars filmek sorában a legnépszerűbbek közé, az egyik jelenete, mely a Geonosis rovarbolygóján játszódik, a franchise egyik leglátványosabb 10 perce. A helyszín a rovarlények küzdőtere, ahol három szörny elé kötözik ki a főhősöket (Anakint, Padmét és Obi-Want). Az egyik lény a Reek (orrszarvú-bika kombó), a másik a Nexu (macskaszerű, sok szemű, patkányfarkú lény) és harmadik az Acklay (óriásrák-skorpió keverék). Bár győz az ember trió, a harci droidok serege nekik esik, mire megjelenik a Yoda vezette klónok serege és egy óriási csata kellős közepébe kerülünk. Ami jó a jelenetben: jók a szörnyek és monumentális a jedik küzdelme a droidokkal.

Hármas fénykard küzdelem - Baljós árnyak (I. epizód)

Az 1999 -es Baljós árnyak két legkiemelkedőbb jelenete a fogatverseny és a hármas párbaj Darth Maul illetve a két Jedi, Obi-Wan és Qui-Gon Jinn között. Ez a rész a film vége környékén, a 110. és 125. perc közt látható. Villámgyors mozdulatokat, akrobatikus vetődéseket és látványos harci elemek sokaságát élvezhetjük a scene alatt. A vége: Darth Maul kettévágása és az előzmény-részek legkarizmatikusabb figurájának, Qui-Gon Jinnek a halála. Ami jó a jelenetben: Darth Maul kétpengés fénykardja és az, ahogyan a két jedi megküzd a sith lovaggal. Látványos és nagyon izgalmas. 

Küzdelem Snoke előtt - Az utolsó Jedik (VIII. epizód)

A rajongókat nagyon megosztó The Last Jedi talán legjobb jelenete Snoke előtt játszódik és a gonosz nagy úr halálával végződik. Ennél a jelenetnél mindenre gondolunk, csak arra nem, ami bekövetkezik. Ráadásul kettős meglepetésben lehet részünk: egyrészt váratlan, hogy Kylo mestere ellen fordul és megöli őt (ráadásul meglehetősen furcsán, sőt szokatlan módon), másrészt meglepő, hogy néhány perccel később nem áll a jók oldalára, hanem ő maga lesz a főgonosz és még Rey -t is majdnem átcsábítja. Pluszban kapjuk még meg, hogy Rey származásában nincs semmi különleges. Ami jó a jelenetben: a két fordulat és a harc.

A coruscanti űrcsata - Sithek bosszúja (III. epizód) 

A 2005 -ös Sith -ek bosszúja egy hihetetlenül ütős scene -nel indul, mely a coruscanti űrcsata színes, monumentális és izgalmas kavalkádját tárja elénk. Szinte képtelenség egyszerre befogni azt az inger-gazdag látványvilágot, ami elénk tárul. Láthatunk hatalmas csatahajókat, cirkálókat, lézerágyúkat, gigantikus összecsapásokat, széthulló óriáshajókat, villámgyors párbajokat, végletesen kiélezett nagy meneküléseket és hőstetteket. Erős indítása mindez a franchise negyedik legszínvonalasabb epizódjának (a klasszikus részek utáni legjobb részről beszélünk, legalábbis a mi értékelésünk szerint). Ami jó a jelenetben: hihetetlen látvány, látvány, látvány. 

I am your Father - Birodalom visszavág (V. epizód)

A 10 eddig elkészített epizód legnagyobb csattanóját bemutató jelenetét a Birodalom visszavág 101 percében láthatjuk. Annak idején, 1980 -ban a forgatáskor csak maga Lucas, a rendezői széket elfoglaló Irvin Kershner és a forgatókönyvíró Lawrence Kasdan tudtak a fordulatról. Mark Hamillnak is csak közvetlenül a scene előtt szóltak arról, hogy Vader most fogja majd elárulni neki, hogy valójában ő az apja. A Star Wars franchise azóta sem tudott ilyen fajsúlyú váratlan fordulatot produkálni. Ami jó a jelenetben: magával ragadó Luke és Vader küzdelme és átélhető Luke megdöbbenése is, amikor megtudja az igazat származásáról.

Darth Vader támadása a Rogue One végén 

Sajnos a Zsivány egyes a Solo film utáni legkevésbé Star Wars jellegű epizód (a SW stílusjegyek közül a legkevesebbet ez az epizód tartalmazza) ám a 123. és 127. perc közti 4 perces jelenet mégis szenzációsra sikeredett. Ebben Darth Vader személyesen támadja meg a felkelők egyik hajóját, hogy visszaszerezze a lázadóktól a Scarifról ellopott Halálcsillag tervrajzokat. Fellépése villámgyors, könyörtelen és pusztító erejű. Ami a legjobb a jelenetben: átélhetjük, hogy mennyire erős és kőkemény Vader és mennyire reménytelen a vele való szembeszállás. Izgalmas és szinte sokkoló, az SW filmtörténelem talán legjobb 4 perce. 

Párbaj a Mustafaron - Sithek bosszúja (III. epizód)

A Csillagok háborúja sorozatban rengeteg párbajt láthatunk, ezek közül 4 is bekerült nálunk a 10 legjobb jelenet közé. A csúcs a mustafari összecsapás Obi-Wan és Anakin között. A küzdelem hátterét a lávabolygó vérvörös színkavalkádja adja. A harc 18 percen keresztül tart (a 103. és 121. perc közt) és hihetetlenül látványos. Anakin bosszú szomjasan érkezik a bolygóra, mert azt hiszi, hogy Obi-Wan kijátssza őt, sőt Padmére is szemet vetett. A scene csúcspontján Anakin a levegőbe ugrik, ám Obi-Wan levágja két lábát és az egyik karját. Az ifjú sebei azonban nem halálosak, sőt még a láva tüzét is túléli. Ami jó a jelenetben: a harc és annak látványos részletei.

Vader és Luke párbaja, majd előbbi sisaklevétele - Jedi visszatér (VI. epizód)

Ha emblematikus jelenetet keresünk a Csillagok háborúja sorozatban, akkor Vader és Luke párbaja, majd a gonosz nagyúr arcának megpillantása mindenképp kiemelendő. Maga a párbaj technikailag nem tekinthető magas színvonalúnak (1980 óta már több olyat is készítettek, ami sokkal jobb kivitelű volt), ám kétségtelenül a franchise egyik leginkább ikonikus jelenete, hiszen itt pillanthatjuk meg azt az arcot, amely annyi éven át a sisak alatt megbújt. Sebastian Shaw vonásai jelennek meg a filmvásznon, noha végig a két méteres testépítő, David Prowse alakította Vadert. Ami jó a jelenetben: Vader átalakulásának végigkövetése. 

Yavini csata - Egy új remény (IV. epizód)

A Halálcsillag megsemmisítéséért induló yavin -i csata egy alig 13 perces jelenet az 1977 -ben elkészült, legkorábban bemutatott részből, a New Hope -ból, mégis a legemlékezetesebbek egyike. A scene Luke Skywalker (Mark Hamill)  első igazi nagyjelenete, melyben bebizonyítja, hogy tehetséges pilóta, akit ráadásul még az "Erő" is segít. Darth Vader maga jegyzi meg: "az erő van ezzel a fiúval". Ami jó ezekben a percekben: látványos és nagyon cool, ahogyan a Halálcsillag kanyonjában száguldanak a felkelés vadászai, illetve magával ragadó a győzelem érzése is, melyhez a megérkező jó barát: Han Solo is nagyban hozzájárul.

Hothi csata - Birodalom visszavág (V. epizód) 

Ha Star Wars, akkor lépegetők a Hoth bolygó havas felszínén és Luke a T-47 -es hósiklójával, amint száguld az AT-AT lépegetők felé. Az ő ötlete nyomán kerülik körbe az egyik monstrumot és "kötözik meg" vontatókábellel, hogy aztán eldőljön (megrogyjon) és megsemmisíthető legyen. Óriási, eredeti és baromi látványos egyszerre, mindez a Birodalom visszavág 26. és 36. perce közt. A hardcore rajongók mind szeretik, hiszen egymagában lehetne a franchise jelképe is. A felvételek nagy részét úgy vették fel, mintha nézőként mi is ott lennénk a hósikló fülkéjében. Ami jó a jelenetben: átélhető és emlékezetes filmélményt nyújt mindenkinek az egész csatajelenet plusz ötletes a lépegető elintézése és iszonyú látványos kivitelű az egész úgy, ahogy van. (Azóta sem tudtak egy ennyire monumentális scene -t összehozni.)

Eddig a lista: 10 scene 8 Star Wars filmből. Várjuk azonban a véleményeket (kommentben) arról, hogy egyetértetek a felsoroltak többségével és vannak e olyan jelenetek, melyek nálatok jobban megérdemelték volna az első 10 -be kerülést!

Ha érdekesnek találtad, keresd fel FB közösségünket is! 

2018.12.09.(21:41)

A nagyon megosztó sikerű IX. epizód, a Skywalker kora (The Rise of Skywalker) utáni hosszabb szünet alatt - melynek visszaszámlálása az új trilógiáig már javában tart - érdemes áttekintenünk az eddig elkészült epizódokat - és valamiféle rangsort felállítanunk közöttük - mert amellett, hogy az új részt így könnyebben tudjuk majd beilleszteni ebbe a bizonyos kialakult listába, fel is eleveníthetjük a fejezetek pozitív és negatív oldalait. /A második évadánál tartó Disney+ streaming csatornán vetített új Star Wars minisorozat nem szerepel a listán egyelőre. Magáról a sorozatról a Mandalorian blog ad folyamatos, frissülő információkat./

Persze sokan írtak már rangsorolásokat: kritikusok, elemzők, egyszerű rajongók és hardcore fanok is, mind más-más szempontokat favorizálva, így talán feleslegesnek tűnhet egy újabb lista, ugyanakkor megfelelő indoklás esetén, egy-egy résznél új szempontokat látva, mégis élvezetesek lehetnek ezek, mert olyasmikre hívhatják fel figyelmünket, amelyekre addig nem is gondoltunk. Én magam is számtalanszor jártam már így, mások SW rangsorait olvasva.

Ezen a gondolatsoron felbuzdulva ültem tehát neki kedvenc franchise -om vizsgálatának. Előrebocsátom: hardcore-rajongónak vallom magam és bár elsősorban a klasszikus részeket szeretem (kisgyermekként már a legelső magyarországi bemutatón is ott voltam, 1979-ben), akadnak azért nagy kedvenceim a másik két trilógiában is. A 2018 szeptemberében készült korábbi listát újragondolva.

1. Birodalom visszavág [9,5]

Az első lista megalkotása óta, sőt gyermekkoromtól kezdődően az abszolút első nálam a The Empire Strike Back (V.), melyet 1980-ban készített Irvin Kershner és George Lucas. Bár az IMDb -n csak nagyon szoros versenyben előzi meg az Egy új reményt, az én értékelésemben jócskán felülmúlja. Egyértelműen a legjobb rész, fantasztikus hangulatvilággal, a jó és rossz küzdelmével, átélhető kalandokkal és akciókkal.

• Erősségek: hothi csata bemutatása, karakterek-szereplők, sztori
• Gyengeségek: nincsenek

Összegzés: megunhatatlan klasszikus, kiváló rendezéssel, nagyszerű alakításokkal és egy jól felépített forgatókönyvvel. A legjobb jelenetek: a Hoth bolygón vívott csata az AT-AT lépegetőkkel, aztán az aszteroida mezőn való átkelés - egy meteoriton élő óriás lény gyomrát is megjárva - szórakoztató szópárbajjal, majd szerelmi románccal (csókjelenettel) ami ekkor kezd kibontakozni Han és Leia közt, végül Yoda mester "kiképző programja"a Dagobah -n és legutoljára a felhővárosban (a Bespinen) megvívott Vader - Luke párbaj a nagyúr bejelentésével ("I am your father").

2. Csillagok háborúja (Egy új remény) [9,5]

Az ezüstérmes epizód nálam (és az IMDb több, mint 1 millió szavazójánál is) a New Hope, vagy Egy új remény (IV.), melynek eredeti címe 1977-ben még Csillagok háborúja volt ám később (1981-ben) ezt megváltoztatták, mert a sorozat egésze kapta  a Star Wars címet. Ebben a részben mutatkoznak be a főbb karakterek és ebben ismerjük meg a "játékteret" is, vagyis ennek a sajátos világnak a helyszíneit, szabályait illetve alap-összefüggéseit. Élvezetes Leia megszöktetése a Halálcsillagról (a kulcsszereplők első találkozása) és a yavini csata is, mely az egész SW kronológia egyik legfontosabb eseménye (és a SW időszámítás alapja). 

• Erősségek: a yavini csata bemutatása és a Halálcsillagbeli jelenetek, karakterek - szereplők
• Gyengeségek: a másik két klasszikus résznél picit gyengébb látványvilág és Obi Wan - Darth Vader bénázós fénykard párbaja

Összegzés: szinte hibátlan film, bár hiányzik belőle a Birodalom visszavág lendületessége és fordulatossága. Ugyanakkor nosztalgikus élmény újra és újra megnézni Mos Eisley bárját, Han és Luke első találkozását, Leia megszöktetését a Halálcsillagról és persze a yavini csatában az X és Y szárnyú vadászok támadását (Luke pontos találatával).

3. A Jedi visszatér [9,0]

A klasszikus részekből álló trilógia befejező epizódja, az 1983-as Jedi visszatér kerül nálam a harmadik helyre, mert ebben a részben még érezhető a klasszikus fejezetek eredetisége és karaktereinek hitelessége. Ugyanakkor illúzió-romboló részeket is találhatunk benne, mint az Endor bolygón felbukkanó játékmackók (Ewokok) idegesítő infantilizmusa és a végső, Luke - Darth Vader összecsapás kidolgozatlansága. Mégis: ebben a részben láthatjuk Vader "megtérését", majd halálát (és "valódi" arcát), illetve a felkelés nagy győzelmét. Mondhatni az egyik legpozitívabb fejezet, amelyben még a "nagy öregek" játszanak: a fiatal (akkor épp 41 éves) Harrison Fordot, a 31 éves Mark Hamillt és a 27 éves Carrie Fishert.

• Erősségek: Hanék kimenekítése Jabba fogságából, karakterek - szereplők
• Gyengeségek: Endor bolygó, Ewok játékmackók

Összegzés: Egy nagyon látványos kezdéssel - Jabba palotájából való megszökéssel (melyben kapunk fura lényeket és köröm lerágós izgalmakat) - induló epizód, mely később is tartogat jó jeleneteket. Ugyanakkor itt már akadnak gagyiságok is, mi miatt a klasszikus részek leggyengébbje.

4. A Sith -ek bosszúja [8,5]

Negyedik az utolsó Lucas-film, a 2005-ös Revenge of the Sith (III. rész) Az első trilógia záró epizódja Anakin Skywalker átalakulását mutatja be, mégpedig a franchise leglátványosabb fénykard-párbajával (a Mustafar lávabolygón). Méltánytalanul alábecsült rész, mely az IMDb szavazóknál csak a hatodik helyig jutott, vagyis az Internet Movie Databasén a klasszikus részek az Ébredő erő és a Zsivány egyes is megelőzik. Mégis azt mondom: kivételesen jó a rendezése és forgatókönyve, még ha Hayden Christensen némi csalódást is okoz benne. Ütős például az elején a Coruscanti csata és a látványvilág is végig a filmben. Nagyot alakít Windu mester szerepében Samuel L. Jackson is.

• Erősségek: Anakin - Obi Wan Kenobi párbaj + látvány
• Gyengeségek: Hayden Christensen alakítása

Összegzés: Egy nagyon jól megrendezett, izgalmas és látványos epizód, gondosan megírt forgatókönyvvel, de döcögős alakításokkal. Néhány jelenete nagyon emlékezetes. Összességében a klasszikus részekhez méltó, azokat megközelítő fejezet.

5. Az ébredő Erő [8,0]

Bár sok bírálat érte JJ. Abrams 2015-ös rendezését - mondván: a klasszikus részek paneljeiből építette fel filmjét és biztonsági játékot játszva gyakorlatilag "lekoppincsolta" a bevált motívumokat (hatásvadász csomagolásban) - szerintem viszont a Force Awakens igenis jó kis Star Wars mozi. A sok "áthallás" ellenére is egyedi, ugyanakkor megidézi a Csillagok háborúja hangulatot is. Nagyon jók a humoros részek, a Rey - Finn - Solo hármas együttműködése és Leia szívmelengető felbukkanása. Nagyon élvezetés a Jakkun való hajsza az Ezeréves Sólyommal a TIE fighterek elől, viszont gáz Kylo Ren gyerekes dühöngése, a rathtarok gagyi megjelenítése és az, ahogyan szegény Han Solot kiiktatják a történetből. Vegyes a végeredmény, ami nálam az ötödik helyre elég.

• Erősségek: Sw stílusjegyek megőrzése, Rey karaktere és Daisy Ridley
• Gyengeségek: a sztori utánzó jellege, kidolgozatlansága, Kylo Ren karakterének felépítetlensége

Összegzés: Egy sokat szidott, ám valójában rengeteg pozitívummal bíró epizód. Egyértelműen megidézi a Star Wars hangulatot, bár a történet nincs gondosan összerakva. Kiemelkedő néhány szereplő alakítása (Daisy Ridley, John Boyega, Oscar Isaac), de a gonosz oldalon inkább gyenge alakításokat látunk Adam Drivertől és a Hux tábornokot alakító Domhnall Gleesontól. (Driver ironikus módon csak a sokkal gyengébb VIII. epizódban javul fel, mint Kylo Ren.)

6. Solo film [7,5]

Hatodik a listán a 2018 -as, Ron Howard által elkészített Solo: A Star Wars story. Ez az epizód sokkal inkább egy űr-western, mint valódi Csillagok háborúja mozi. Első számú problémája a főhőst alakító Alden Ehrenreich, és itt most nem arra gondolok, hogy "bárkit választanak, az úgysem hasonlíthatna a fiatal Harrison Fordra", hanem arra, hogy kevés karizma van a fickóban. A csibészes nézést leszámítva, mert az tulajdonképpen működik. Tud humort és lezserséget vinni a karakterbe és végül is ezek is Han Solo jellemvonások. A Solo filmnek a forgatókönyve és a rendezése is  lehetne "sztarvarszosabb", szinte csak néhány jelenetre lehet ráfogni azt, hogy bármi köze is lenne a franchise -hoz. Ugyanakkor felbukkan az Ezeréves Sólyom - kiderül hogyan nyerte el Landótól Han -, látjuk Han és Csubi első találkozását, illetve magyarázatot kapunk Solo kapitány nevének eredetére is. Ez a jelent önmagában is a középmezőnyig dobja a filmet, annyira jól sikerült megcsinálni.

• Erősségek: Emilia Clarke alakítása Qi'Ra szerepében, a Han Solo jelenet a karakter nevének kialakulásáról és a könnyed lezserség, mely áthatja az egész filmet.
  
• Gyengeségek: kevés a Star Wars stílus-elem a filmben
  

Összegzés: A Solo-film kevéssé tudja megidézni a Star Wars világát. Alden Ehrenreich 50%-os Han Solo viszont a gyönyörű Emilia Clarke remek alakítást nyújt és szórakoztató a film alaphangulata, néhol kimondottan pörgős cselekménye.

7. Zsivány Egyes [7,0]

A középmezőnyben van listámon a 2016 -os spin-off epizód, a Rogue One mely hatalmas magyarországi rajongótáborral rendelkezik. Gareth Edwards  izgalmas, de sötét hangulatú, háborús filmet rakott, melynek illeszkednie kellett mind az előzményekhez (Sith-ek bosszúja), mind a követő epizódhoz (Egy új remény). Ezt ugyan Edwards remekül megoldotta, viszont szakított számtalan korábbi Star Wars stílusjeggyel: nincsenek fénykardok, alig kapunk az Erő misztériumából, pár percre bukkan csak fel Darth Vader és a vidám optimizmus helyett komorság adja az alaphangulatot (a végén az összes szereplő halálával). Vannak benne egészen zseniális jelenetek is, mint a a film végén Darth Vader a 123. és 127. perc közt személyesen támadja meg a felkelők egyik hajóját, hogy visszaszerezze a Scarifról ellopott Halálcsillag tervrajzokat (az már más kérdés, hogy miért kell adathordozókat kergetni egy ennyire fejlett világban). Felicity Jones és Diego Luna gyengécske alakítást nyújtanak, főleg utóbbi tűnik karakteridegennek (nehéz elhinni egy ekkora kis csenevész emberkéről, hogy rettenthetetlen felkelő vezér).

• Erősségek: scarifi csata, Darth Vader támadó jelenete
• Gyengeségek: Diego Luna, mint Andor kapitány + a túlságosan komor hangulat

Összegzés: Komor, háborús dráma, mely elüt a többi rész bizakodóbb hangulatvilágától (különösen a meseszerű előzmény-, és a könnyedebb stílusú klasszikus trilógia fejezeteitől tér el nagyon), miközben a leginkább realista megközelítéssel tár elénk egy önfeláldozásról szóló, jól kidolgozott történetet.

8. Baljós árnyak [6,5]

A legtöbbet kritizált, legtöbb bírálatot kapott, 1999-es Baljós árnyak megvédéséért vagy tucatnyi alkalommal kaptam már hideget - meleget én mégis mindig kitartom amellett, hogy ennek a résznek a középmezőnyben van a helye (nem pedig leghátul, ahová az IMDb szavazók száműzték). Persze az is érthető, hogy rajongók nehezen bocsátották meg Lucasnak a Jar Jar Binks színvonalú "húzásokat" ebben a részben és a sok gagyiságot, amit belepakolt ebbe az epizódba. Ugyanakkor ebben a részben láthatjuk a zseniális Qui-Gon Jinn - Obi Wan Kenobi - Darth Maul hármas párbajt és ebben a fejezetben szerepel a franchise legkarizmatikusabb figurája is, Qui-Gon Jinn Liam Neeson alakításában. Látványos, bár valóban gyerekes epizódról van tehát szó.

• Erősségek: A hármas párbaj Darth Maullal
• Gyengeségek: Jar jar Binks, midikloriánok, más gagyiságok

Összegzés: Inkább kisgyermekeknek és/vagy infantilis felnőtteknek való "mese-epizód" rengeteg gagyisággal, ugyanakkor néhány kiemelkedően jó jelenettel. Ilyen a hármas fénykard párbaj és szerintem a fogatverseny is a Tatuinon. Liam Neeson emlékezeteset nyújt (a leginkább karizmatikus jedi).

9. A klónok támadása [6,5]

A Baljós árnyak után a másik nagyon sok bírálatot kapott rész a 2002-es Attack of the Clones (II. epizód) annak dacára, hogy ebben van az egyik legnagyobb jedi-bevetés a sorozatban, mégpedig a Geonosis bolygón (csata előbb a jedik és a droidok között, majd a klónsereg és a droidok összecsapása során). Nekem tetszik a három szörny is (acklay, reek és nexu), melyek az elfogott Anakint, Obi Want és Padmét támadják, amikor azok oszlopokhoz vannak láncolva és épp halálukra várnak. Akciódús és látványos ahogyan megmenekülnek és végeznek a rémekkel. Végül ütős a Dooku kontra Anakin párbaj is a film végén (melyben Dooku levágja Anakin jobb karját). Negatívum viszont a teljesen nyálas szerelmi kínlódás az ifjú Anakin és Padmé között, illetve nagyjából a film első kétharmada úgy ahogy van, benne Hayden Christensen ripacskodásával (mint durcás kamasz).

• Erősségek: szörnyek + Dooku párbaja a két jedivel
• Gyengeségek: Anakin karaktere + Christensen alakítása

Összegzés: A Baljós árnyakhoz hasonlító "mese-epizód", amiben ugyan kevesebb a gagyiság, viszont nélkülözi a Phantom Menace zseniális fénykard jeleneteit, plusz Hayden Christensen gyenge alakítása is súlyosbítja.

10. Az utolsó Jedik [6,0]

A lista legvégén helyet foglaló filmeknél már nagyon nehéz minőségi különbségeket tenni: a 2017-es Last Jedi, mely Rian Johnson meghökkentő Star Wars kísérleteként a leginkább megosztó Csillagok háborúja epizód lett, ugyanolyan gyengécskére sikerült, mint J. J. Abrams Skywalker kora. Az Utolsó Jedik (VIII. rész) túl sok gagyiságot tartalmaz, de a legnagyobb baj az vele, hogy Luke Skywalker karakteréből egy pukkancs vénembert csinált. Durcáskodik, hülye vicceket süt el, tojik az ősi Jedi tekercsekre és úgy általában tesz mindenre. Aztán ott van a sok egyéb zagyvaság: Leia lebegése a világűrben (mert hogy rá nem hatnak a fizika törvényei), aztán Holdó admirális akciója (amikor fénysebességgel elindulva pusztítja el az Első Rend főhajóját) és persze Snoke űbergáz halála, amikor a mellette lévő fénykard nyírja ki (Kylo Ren akaraterejének engedelmeskedve elfordul mellette). Nagyon hervasztó az ellenállás felszámolódása is, hisz a film végére annyian maradnak, hogy elférnek a Millennium Falcon rakterében. Pozitívum a maradék részek látványvilága és Adam Driver alakítása. Ezek mentenek valamicskét az egészen. (Hozzáteszem Poe Dameron karaktere és Oscar Isaac alakítása szintén a pozitívumok közé került nálam.)

• Erősségek: helyenként a látványvilág, Adam Driver színes alakítása
• Gyengeségek: szinte minden jelenet + a félre ment rendezői koncepció

Összegzés: Rian Johnson egy sajátos rendező koncepció mentén készítette el filmjét: egyszerre akart könnyeden és formabontó módon (gegek és viccek segítségével) szórakoztatni, + új megközelítésekkel kísérletezni és közben megtartani a klasszikus részek stílusvilágából is valami. Nem jött be: a viccek szürreálisak lettek, az új megközelítések hiteltelenül gagyikra sikeredtek, a régi stílusvilág felidézése pedig félig sem valósult meg.

11. Skywalker kora [5,5]

Végül az utolsó helyezett. J.J. Abrams sem tudta elkerülni Rian Johnson és Ron Howard sorsát a IX. epizód elkészítésénél és szintén erősen megosztó részt rakott össze 2019-ben, Skywalker kora címmel. Bár kétségtelenül látványos és fordulatokban gazdag a film, sok az érthetetlenség is benne, így a széria legvégén a helye. Hogyan kerül elő Palpatine (miért pont most, hogyan élte túl a hatodik részt), voltaképp miben hal meg Kylo Ren, az uralkodó és Leia, honnan kerül elő a Végső Rend gigantikus flottája csak néhány kérdés, mely végig megválaszolatlan marad. Ugyanakkor egy szédítő rohanás, pörgős cselekménysorozat az egész epizód, mely inger-gazdag látványvilággal és rengeteg izgalommal ajándékoz meg bennünket. Jók a szereplők is, bár a karakterek illogikus viselkedése néhol erősen megzavarja az élvezhetőséget. 

• Erősségek: pozitívum a lendületes tempó, az ütős látvány, a sok harc (fénykard párbaj) üldözéses scene és temérdek helyszín.
• Gyengeségek: az érthetetlen fordulatok, halálok és események mellett a végső jelenet (a Sith -ek bolygóján) jelentősen lerontja az összhatást.

Összegzés: A Skywalker kora egy nagyon gyenge kategóriájú epizód, mert a látványt elrontja a történetfűzés sok hibája és a látványvilág sem annyira kiemelkedő, hogy a fejezetet önmagában akár csak a középvonalba emelje. 

Az erő legyen veletek!

***

Egy másik sorrend Han Solo és Tiefighter kollegáinktól

A filmtörténet egyik legnagyobb és leghosszabb ideje tartó sikerszériája, az 1977 óta már 10. részénél tartó Star Wars (vagy Csillagok Háborúja) űreposz. A 10 epizódot egyébként 7 rendező készítette: négyet rendezett George Lucas, a franchise létrehozója, a többiek pedig: Irvin Kershner (V.), Richard Marquand (VI.), J.J. Abrams (VII.), Gareth Edwards (R1), Rian Johnson (VIII.), Ron Howard (Solo). A tíz epizód közül hatot készített a Lucasfilm, négyet pedig (a 2012-es eladást követően) a Disney Company. Az egyes részek megítélése, értékelése nagyon vegyes, de a rajongók többsége máig a legelső trilógiát tekinti legjobbnak, melyeket még 1977 -ben, 1980 -ban és 1983 -ban készítettek. Az IMDb-n a legmagasabb pontszámot a Birodalom visszavág kapta (8,8 pont), de 8 pont felett van a másik két klasszikus rész is: az Egy új remény (8,6) és a Jedi visszatér (8,3). Az eredeti fejezeteket a két nem régiben készített "új" epizód követi a rajongóknál: a 8 pontos Ébredő erő és a 7,8 pontos Zsivány Egyes, majd szorosan utánuk jön az előzmény trilógiához tartozó Sith -ek bosszúja (7,6 ponttal). A középmezőnyben található az Utolsó Jedik (VIII. rész) és a Solo-film (melyet épp most játszanak a mozik), végül sereghajtók, a 7 pont alá értékelt Baljós árnyak, és Klónok támadása (az előbbi 6,5, az utóbbi 6,6 pontos). 

Az IMDb sorrendje azonban nem "szentírás", csupán egy vélemény, melyet az ott regisztrált hard-core rajongók alakítottak ki. Ha rövid indoklással is szeretnénk látni eltérő véleményeket, érdemesek megtekintésre a különböző blogok alternatív listái. Itt van például a Star Wars blog sorrendje, mely alternatív sorrend, tekintve, hogy picit eltér Rebel Alliance (bloggazdánk) eredeti sorrendjétől. De engedélyével megjelenhet, mivel nincs előírva, hogy egy szerkesztőségben ne lehetnének különböző más vélemények is. Így fogadjátok szeretettel alternatív listánkat, a legjobbtól a legrosszabb felé haladva:

1. Birodalom visszavág (1980)

Egyértelműen a legjobb Star Wars epizód, amit valaha készítettek (sőt, tovább megyek: az egyik legjobb film, ami valaha megrendezésre került a filmtörténet során). Indoklás: egy külön világot teremt, mely komolyan veszi önmagát, mégpedig gagyiktól mentesen, jól működő karakterekkel és hiteles szereplőkkel. Van benne harc, kellő számú küzdelem, személyes párharc, űrcsata és kapunk meglepetéseket is (pl. a híres "I am your father " jelenetben) Izgalmas, látványos, szórakoztató, sőt még humor is előfordul. Tökéletes a végső elegy. A Birodalom visszavágnak egyébként 4 emblematikus kulcs-jelenete van: a Hoth bolygón vívott csata a lépegetőkkel, az aszteroida mezőn való átkelés, aztán Yoda mester "kiképző programja"a Dagobah -n és végül a felhővárosban megvívott Vader - Luke párbaj a nagyúr említett "bejelentésével". Ezek azok a momentumok, amelyek miatt szeretjük a filmet és az összhatás, mely keretbe helyezi az egészet. Nálam 9,5 pontos.

2. Egy új remény (1977)

 Ezüstérmes nálam a legelsőnek elkészített, 1977 -es nagy klasszikus a New Hope (Egy új remény). Igazából nagy vetélytársa a Birodalomnak, de elmarad tőle mozgalmasságban, harcban és küzdelemben is. Itt nincsenek lépegetők és Hoth -i csata, van viszont menekülés a Halálcsillagról és csipkelődés Solo illetve Leia közt. Jó a végső jelenet is, a yavini űrcsata, mely az egész Star Wars univerzum kulcsjelenete. Sokat dob az epizód értékén, hogy ezzel a résszel kezdődött minden, valahol olyan, mint a kereszténység számára a "Szent Grál", a kezdetek kezdete, a hely, ahol egy mítosz született. Egy mítosz, mely már idestova 41 éve szórakoztatja a rajongókat világszerte. Nálam: 9 pontos.

3. A Jedi visszatér (1983)

Bronzérmes, az utolsó klasszikus rész, melyet 1983 -ban készített Richard Marquand. Bár kapott bírálatokat az Endoron felbukkanó "játékmackó" külsejű kis evokokért, ebben az epizódban van Solo szöktetése Jabba palotájából, ami kárpótol bennünket szinte mindenért. Kiforrottabb a Luke -ot alakító Mark Hamill játéka is és a végső párharc Vaderrel ikonikus része a franchise -nak. Összességében méltán tartják a legtöbb felületen a harmadik legjobb SW fejezetnek. Az 1999 -es forgatást követően az Univerzum egy időre (mintegy 16 esztendőre) megpihent, és a franchise leghosszabb kihagyását követően, csak 1999 -ben folytatódott, a Baljsó árnyak forgatásával. Értékelésem: 8,5 pont

4. A Sith -ek bosszúja

Itt van az első eltérés az IMDb listájától, mely méltatlanul csak a hatodik helyre sorolja a Sith -ek bosszúját, noha ez az egyik legizgalmasabb és leglátványosabb Star Wars epizód. Egyértelműen a negyedik pozícióban a helye, hiszen szinte minden jelenete látványos. Legjobb a Mustafaron zajló végső párbaj Anakin és Obi-Wan között, de egyébként már a film nyitójelenete is nagyon ütős, a coruscanti űrcsata. Ebben a részben a legszínvonalasabb Hayden Christensen játéka (mondhatni a végére belejött a srác) és Samuel L. Jackson is emlékezeteset nyújt Mace Windu szerepében. Az egész nagyon gyors tempójú, pörgős és izgalmas. Nálam: erős 8 pontos. 

5. Az ébredő Erő (2015)

 A J.J. Abrams által készített hetedik epizód kapott már hideget-meleget is, elsősorban azért, mert sokak szerint afféle biztonsági játékot játszva az eredeti részek (IV., V., VI.) paneljaiból rakták össze, mégpedig a klasszikus részek rajongóinak kedvezve. (klasszikus fan-service) Ez mondjuk lehet, hogy tényleg igaz, ... de bevallom: nálam ez nem számít. Szerintem akkor is jó lett a végeredmény. Tetszetős az Ezeréves Sólyom menekülése a birodalmi cirkálók roncsai között a Jakkun és nekem szórakoztató a Finn - Rey páros is (John Boyega - Daisy Ridley párosa), nem beszélve arról, hogy mennyire jó volt újra látni Harrison Fordot, Han szerepében. Értékelésem: 7,5 pont.

6. Az utolsó Jedik (2017) 

Egy másik sokat bírált rész, melyet tavaly láthattunk a mozikban és szinte már az első héten kisebb háborút gerjesztett a rajongók körében. Tény, hogy sok dologban formabontó Rian Johnson alkotása. Nehéz például megemészteni Luke durcás vénemberként való megjelenítését, a Jedi tekercsek méltatlan tönkretételét, Yoda ütődött manóként való ábrázolását és Leia röpkedését a világűrben. Ugyanakkor nagyon látványos az egész és nekem tetszettek a karakterek is, például Kylo Ren jellemfejlődése. A formabontás ellen sincs kifogásom, ha az megőrzi a SW jelleget. Erős 7 pontot ér nálam.

7. A klónok támadása (2002)

 Ez már a gyenge részek szintje és a Klónok támadása sajnos ide tartozik. Idegesítő Hayden Christensen alakítása, a sok gyengén kidolgozott jelenet is, nem beszélve arról a furcsa viszonyról, mely Obi-Wan és Anakin között érezhető, és amely leginkább egy elkényeztetett ficsúr és egy idősebb tanítóbácsi kapcsolatára emlékeztet. Gyengék a párbeszédek és a történetfűzés is. Bár a Geonosis rovarbolygón zajló jelenet - a szörnyekkel való harc az arénában - nagyon látványos lett, egyéb pozitívum alig említhető. 6,5 pontot adnék az epizódra.

8. Baljós árnyak (1999) 

A leginkább gyermeteg epizód, mely egyértelműen a legfiatalabb korosztályt és a leginfantilisebb nézői réteget célozza meg. Jar Jar Binks kicsit a hard-core rajongók kigúnyolása és a nézők lekezelése is. Ennél azért többet érünk, vagy mi a szösz. Persze aki 20-30-40 évesen is rajong az Univerzumért, az eleve sikerrel megőrizte gyermeki énjét (like me), de ez nem azt jelenti, hogy idétlen mesefigurákra vágyik, ha beül egy Csillagok háborúja filmre. Ugyanakkor Liam Neeson feldobja az egészet és hozzá kötődik az epizód egyetlen értékelhető jelenete is: a hármas párbaj Dart Maullal. Szintén 6,5 pontot ér, egy hajszálnyi különbséggel Klónoktól.

9. Zsivány Egyes 

A második leggyengébb rész, annak dacára, hogy népes rajongótábora alakult ki (idehaza és külföldön is). De a gond az vele, hogy teljesen kilóg a SW univerzum hangulat- és stílusvilágából (még úgy is, hogy "csak" spin-off fejezet). Gareth Edwards egy komor, fekete, háborús drámát készített, melynek csak az utolsó 15 perce emlékeztet egy Star Wars filmre. A karakterek is halványak, a szereplők kőarccal nyomják végig a filmet  - pl. Felicity Jones, aki sok szerepre lehet alkalmas, de Jyn Ersoként teljesen jellegtelen volt. Az egyetlen epizód, amit csak egyetlen egyszer tudtam újranézni. Alig 6 pontot tudnék adni a fejezetnek.

10. Solo: Egy Star Wars történet 

A leggyengébb eddig elkészített egész estés SW mozifilm, mely a legkevesebb Star Wars elemet tartalmazza és amelyben nincs egyetlen karizmatikus szereplő sem. A Han Solot alakító Alden Ehrenreich súlytalan figura, aki nagyon gyengén alakítja az Ezeréves Sólyom kapitányát, a tökös űrvagányt. Óriási melléfogás volt a rendezői széket Ron Howardnak adni, akiben annyi fantázia sincs, mint egy kőlapban. A Solo-film egy szimpla űrwestern, nagyon közel a "B" kategóriához. Maximum 5 pontot ér. 

Ha fel akarod mérni SW tudásod, ajánljuk gyors-tesztünket!

Ha érdekesnek találtad, keresd fel FB közösségünket is!  

2018.09.16.(11:50)

Nagyon vártuk már a második Star Wars spin-off fejezetet, hiszen sztorija a rajongók számára kiemelten fontos és kiváltképpen közkedvelt figura, Han Solo fiatal éveit mutatja be. Ron Howard elkészítette ezt az új epizódot, legalábbis annak végső változatát, miután átvette a rendezői széket az eredetileg megbízott Phil Lordtól és Chris Millertől. Hogy a két úriember milyen SW mozit csinált volna (ha nem rúgják ki őket a Disney vezetői), talán soha nem derül ki, de Howard több stílusból válogathatott: készíthetett komor drámát, mint a Rogue One, gyerekfilmet, mint a Baljós árnyak, vagy akár a klasszikus részek másolatát, mint az Ébredő erő (esetleg formabontó poénözönt, mint a VIII. epizód). Ron azonban egyik mellett sem döntött, inkább vérbeli kalandfilmet készített (némi western beütéssel). [IMDb lap]

A Solo filmet két szempont mentén is lehet értékelni: az egyiket a többi Star Wars epizódhoz való viszonyítás koordinátája adja, a másikat pedig a Lucas által 1977-ben megteremtett eredeti Han Solo karakterhez való hűség mérlegelése jelenti. Ha a többi részhez mérjük, a Solo film sajnos sem a látvány, sem a sztori, sem pedig a szereplők terén nincs a franchise eddigi epizódjainak élvonalában. Elmarad a klasszikus részektől és a Sithek bosszújától, illetve a VIII. epizódtól is. Ha az eredeti figurához, a Harrison Ford által megjelenített 1977-es űr-vagányhoz nézzük, akkor már árnyaltabb az összkép.

Ugyanakkor ma 29 éves Alden Ehrenreich és az 1977-ben 35 éves Harrison Ford összevetése nem könnyű feladat, de fussunk neki. A Ford által 41 évvel ezelőtt megjelenített karakter a New Hope –ban, a Birodalom visszavágban és a Jedi visszatérben egy dörzsölt, beképzelt, ugyanakkor magabiztos vagány, aki karizmatikus figura és erős vezéregyéniség is. Meg tudja magát védeni, ha bajba kerül, simán lelövi a ráküldött bérgyilkosokat (villámgyorsan végez Greedoval) és kemény ökle van, ha bunyóról van szó. Közben van humora és megfellebbezhetetlenül kinyilvánítja véleményét a világ dolgairól („humbug ez én mondom”). Tetteivel szeret kérkedni és bevállalja a kihívásokat minden helyzetben (például űrhajójával). Nem tűri, ha parancsolgatnak neki és rámenős a nőkkel. Egy magas, erős pasas, gyors észjárással, kőkemény kiállással. Ilyen volt Han Solo 41 éven keresztül azok emlékeiben, akik a kezdetektől szerették karakterét. Aztán most Ron Howard illetve Alden Ehrenreich teremtettek nekünk egy új Solot. Ez a srác azonban nem egy kategória a másikkal: nem vezéregyéniség – szinte az egész film alatt másokhoz igazodik, mások utasítgatják – nem az jön le róla, hogy kemény fickó lenne (12 centivel el is marad Fordtól) és hiányzik belőle az az öntörvényű vagányság is, ami Fordot áthatotta Solo szerepében.

Ami miatt árnyaltan kell mégis fogalmazzunk az a csibészes mosoly és vagány tekintet, amit Ehrenreichnek azért sikerült megragadnia. Bizonyos pillanatokban be kell ismerni: igenis emlékeztetett a fiatal Fordra. Voltak a filmben helyzetek, mikor magabiztosnak látszott és hozta a karaktert. Sajnos ezek azonban jobbára csak felvillanásokként jelentek meg. Tény, hogy a forgatókönyv sem segítette éppen a dolgát, hiszen az ifjú Solo kevés lehetőséget kap karizmájának megmutatására. Howard egyszerűen beosztottá degradálta a karaktert, olyan alakká, aki örökké mások utasításait követi. Solo már a Corellia bolygóról is csak úgy tud megszökni, hogy Tobias Beckett –nek (Woody Harrelson) a simlis katonának és bandavezérnek gazsulál. Aztán végig az árnyékában marad, az idősebb férfi parancsait követi. Harrelson pedig lejátssza a vászonról Ehrenreichot.

Ami magát az alapsztorit illeti.  … innen spoileresen folytatom egy bekezdés erejéig (bekeretezett, dőltbetűs rész)

Ami a történetet illeti: nem egy grandiózus sztori, végig rablásokról szól, afféle bűnügyi kalandfilmmé változtatva a filmet. Ugyanakkor vannak benne pozitívumok is: ilyen például Han Solo nevének „kialakulása” (nekem tetszett ahogyan megoldották) és az is, ahogyan Chewbacca illetve Han először találkoznak egymással a birodalmi hadsereg fogságában. Pozitívum a film mozgalmassága, a sok üldözéses jelenet.

Negatívum a misztikum teljes hiánya, hiszen még csak nyomokban sem hallunk utalást arra vonatkozóan, hogy a történet helyszíne mégis csak egy Jedi lovagokkal, fénykardokkal, Erővel és különleges képességekkel teli univerzum. Negatívum az is, hogy egyszer sem láthatjuk viszont a klasszikus Star Wars helyszíneket, így nincs sehol nincs például Corurscant (pedig elvben a Galaktikus Köztársaság, később Birodalom fővárosa), vagy a Naboo, a Tatooine, Jedha, vagy Scarif. Sehol egy utalás az ekkor már javában zajló háttér-konfliktusokról, például az uralkodó (Palpatine) diktatúrájáról, a birodalmiak rémtetteiről és a készülődő ellenállás jeleiről. Pedig amikor Han Solo 24 éves, már Yavin előtt 5 -ben járunk (a SW kronológia szerint Solo Y.e. 29-ben született), így szinte minden erről szól a Galaktikus Birodalomban. Pár évre vagyunk csak a Lázadók Szövetségének megalakulásától, de erre csak az a pár maszkos kamasz (és humanoid) utal, akik a történet végén veszik fel a kapcsolatot Hanékkal. Enyhén szólva is a lázadók devalválása (vagy szándékosan elrejtett gúny), hogy egy tizenéves szeplős leányzó jelképezi a később legendás szövetséget. Nagy kár azért is, hogy Howard még a rohamosztagosokat is "sajnálja" tőlünk, hiszen a klasszikus fehér ruhás birodalmi katonákból is csak párat látunk az egész film alatt. Han és Beckett sem közéjük áll, hanem valamiféle "hétköznapi katonai alakulatban" harcol. A sztori egy legröhejesebb és leggyengébb jelenete, mikor Han a "fronton" lövöldöz Beckettel. (Gyenge, gyenge, gyenge.) Mintha Howard fogadalmat tett volna arra, hogy kihagy minden klasszikus SW elemet filmjéből.

Ami a történetben megjelenített helyszíneket illeti: meglehetősen szegényes a kínálat: a súlypont a havas táj és a sivatag. Ezekből kapunk ugyanis a legtöbbet. A legelső különlegesnek szánt helyszín: egy havas bolygó, ahol egy ipari vonat száguld, tele koaxiummal. A második fontos helyszín a bányabolygó, ahonnan végül sikeresen meglovasítják az értékes anyagot, egy kopár terület, sok földalatti képpel. Végül a harmadik a koaxium finomító bolygója: sivatagos és sivár. A főbb helyszínek közt többnyire a világűrben vagyunk és száguldunk. Nincsenek lenyűgöző óriás városok, furcsa élőlények, különleges helyszínek, melyek azért a SW univerzumnak mindig is fontos részei voltak. Egy lényt azért kapunk, de elég röhejes: egy gigantikus űrpolip, mely majdnem elfogyasztja az Ezeréves Sólymot. 

Ami a színészi teljesítményekről elmondható: kiemelkedik Emilia Clarke (mint Solo szerelme, lásd fenti képünket), aki elbűvölő szépség (157 cm ide vagy oda), illetve Woody Harrelson (mint Beckett) és Donald Glover (mint Lando Calrissian). Ők hárman vállukon viszik a filmet. Alden Ehrenreich sajnos beleszürkül a karakterébe. Az persze tény, hogy neki volt a legnehezebb dolga, hiszen egy magasra tett lécet kellett megugornia, egy nagy ikont megjelenítenie. És valljuk meg az ifjú Harrison Fordot ezerből egy színész, ha eséllyel tudja megidézni. Érdekes szereplő L3-37, a droid lány Lando mellett. Az eddigi összes Disney-epizódban kiemelt szerepet kaptak a droidok, mondhatni minden résznek meg volt a maga kis droid egyénisége. Az ébredő erőben: BB-8, a Zsiványban K-2SO, a Last Jediben szintén BB-8 (és BB-9E). Ezúttal egy humoros, önérzetes, lázadó robotlányt szemlélhetünk, aki a droidok jogaiért szónokol és gyengéd szálak kötik Landohoz. Meglepően érzelmes jelenet, mikor Landó karjaiban "hal meg". 

Összességében a Solo egy egyszerű, könnyed kalandfilm, minimális Star Wars hangulattal, viszont izgalmakkal és szórakoztató akciókkal telepakolva. Akik valódi SW filmet várnak csalódni fognak, akiknek mindegy, azoknak még "bejöhet". A Csillagok háborúja feelinget egyébként csak az Ezeréves sólyom és Chewbacca látványa idézi meg. Reméljük a IX. epizódban nem így lesz majd és az jobbra sikerül. 19 hónap múlva kiderül. Ez most zsenge 6,8 pontos lett szerintünk. Azért nem 6,5 vagy 7, mert saját (házi) értékelésünkben 6,5 pontot adtunk a Baljós árnyakra és 7-et az Ébredő erőre (illetve a Klónok támadására), a Solo pedig éppen a két szint között van.

U.I.: Ellenőrizetlen forrásból származó, de érdekes hír, hogy míg a nyitó-hétvégeken hazánkban annak idején az Utolsó Jediket 279 ezren, a Zsivány egyest pedig 167 ezren nézték meg, addig a Solo filmre csupán 94 607 -en voltak kíváncsiak (május 26-27).

Már kerek hat éve annak, hogy George Lucas eladta (kemény 4 milliárd dollárért) a Star Wars szabadalmi jogokat a Disney csapatának és a Mickey egeres cég nekifogott az új epizódok legyártásának. Eddig 4 fejezetet alkottak, nagyon vegyes eredménnyel. Ha a legnagyobb filmes portál, a milliók által látogatott IMDb adatait vesszük alapul,  akkor a legjobban az Ébredő erő sikerült nekik (8,0), legrosszabbul pedig a legújabb rész, a jelenleg is mozikban futó Solo film (7,1). Részletesebben:

• - Solo: Egy Star Wars történet: 7,2 pont (46 ezer voks alapján)
• - Az utolsó Jedik: 7,3 pont (380 ezer voks alapján)
• - Zsivány egyes: 7,8 pont (424 ezer voks alapján)
• - Az ébredő erő:  8,0 pont (740 ezer voks alapján)

Persze mindezt lehet vitatni, hiszen mindenkinek joga van a saját, önálló véleményéhez, de a világ filmrajongóinak egy nagy része így látja a filmek sikerét. És ez rögtön el is árulja, hogy a klasszikus részektől jócskán lemaradtak a Disney kísérletei. Az Egy új remény 8,6 pontos (1 millió voks), A Birodalom visszavág 8,8 pontos (985 ezer voks), a Jedi visszatér pedig 8,3 pontos (800 ezer voks), bár az előzmény trilógiát hajszállal megelőzték (Baljós árnyak: 6,5, A klónok: 6,6, A Sith-ek: 7,6.)

A mérsékelt, vagyis leginkább közepes siker mellé oda kell tegyük: a Disney mindegyik filmje más-más stílust képvisel, más-más rendező kezemunkájával:

• - Az ébredő erőt 2015-ben J.J. Abrams készítette el, ez lett a leginkább Starwarszos Disney epizód, bár már ő is sokat bontott le az igazi Csillagok háborúja stílusjegyekből
• - A Zsivány Egyes 2016-ban már Gareth Edwards keze munkája lett és egyben ő hozta létre a legkevésbé Csillagok háborúja élményt adó epizódot. Valójában az R1 egy komor, háborús dráma.
• - A VIII. epizódot (Last Jedi) tavaly Rian Johnson követte el, nagyon vegyes eredménnyel. A film fele részben követte a hagyományokat, fele részben nagyon újítóra sikeredett és megosztotta a rajongókat.
• - A Solo film egy negyedik rendező alkotása, ő Ron Howard, aki inkább könnyed kalandfilmet csinált az egészből. Bár az igazi visszajelzések még hátravannak.

Mindebből nagyon úgy tűnik, hogy a Disney gőzerővel keresi útját a SW rajongók szíve felé, de egyelőre nem találja azt. Nagy lehet a tanácstalanság Kathleen Kennedy irodája környékén, hiszen a Disney vezetők folyamatosan váltogatják rendezőiket de még filmjeik stílusát is. Próbálkoztak már biztonsági játékkal (Force Awakens), vagyis a klasszikus sikerrészek leporolásával és újra összerakásával, volt már teljes komorság (R1), vagyis dráma a köbön, volt stíluscsapongás, humorbombákkal és mindenkit meglepő franchise-idegen panelekkel (Last Jedi) és most gyerek-matiné, a legifjabbak megnyeréséért (Solo film). Az átütő siker, vagyis a klasszikus részek sikerének megközelítése (értsd: legalább a Jedi visszatér 8,3 pontjának elérése) eddig elmaradt.

Persze a mélyen profit orientált sikercég nem adja fel: 2019-ben itt a J.J. Abramstől "megrendelt" IX. epizód az új trilógia zárása, melyre a Disney nagy durranást ígér. Meglátjuk és szurkolunk nekik, hiszen a rajongók számára az lenne a legjobb, ha végre ráéreznének a dologra. /Kritikánkat a Solo filmről itt elolvashatod./

Ha érdekesnek találtad, keresd fel FB közösségünket is! 

2018.05.26.13:20 

Azok, akik klasszikus részeket (IV., V., VI) még a 80-as, 90-es években látták először, valahogy másképp viszonyulnak a Lázadók Szövetségéhez, mint a későbbi (vagy mai) korosztályok SW rajongói. Ez a bizonyos különbség a felkelők tiszteletében és kicsit misztifikálásában is tetten érhető, hiszen az Egy új reményben, A Birodalom visszavágban, vagy a Jedi visszatérben (annak idején) egy jól szervezett, bátor pilótákból, harcosokból álló, komoly méretű szervezet képét nyújtotta a Rebel Alliance. Voltak tábornokaik, admirálisaik, óriási cirkálóik, támaszpontjaik, sok száz vadászgépük és ideológiájuk: a zsarnokság elleni harc jelszava. Igazi ikonok, hősök vezették csapataikat, olyan jelképek, akiket egy egész galaxis tisztelt. Ami a konkrét adataikat illeti: a yavini csata előtt egy-két évvel alakult meg a szervezet három szenátor (Mon Mothma, Bail Organa, Galm Bel Iblis) és két harcos (Rahm Kota tábornok és Galen Marek) közreműködésével. A felkelők címeréül a Marek család szimbólumát választották, a kör formájú, középen háromágúvá váló motívumot.

(Annak idején, kiskamaszként, amikor a klasszikus részeket először láttam a 80-as évek elején, az összes barátommal lázadók akartunk lenni. Azt játszottuk, hogy felkelő pilóták, harcosok vagyunk. Ma minden gyerek birodalmi rohamosztagost "alakít" a csoportos játékokban. Sokat változtak a példaképek.) A lázadás szervezete a klasszikus részekben a legbátrabbak küzdőhelye volt.  

Aztán az előzmény trilógia (I., II., III.) nyilván elfelejtkezett róluk, hiszen az 1999 és 2005 közt készült részek a szövetség ELŐTTI időket mutatták be. De 2015-ben elérkezett az idő a folytatásra és megszületett az Ébredő erő (VII. epizód), melynek cselekménye a VI. rész (Jedi visszatér) után 30 évvel játszódik, így bemutatja, mi történt a Lázadók Szövetségével. Alig egy évvel később, a Rogue One került a mozikba, mely a szervezet megalakulásának idejéhez viszi a nézőket. Ám sajnos mindkét fejezet kihagyott lehetőség maradt a Rebel Alliance szempontjából, mert egyáltalán nem helyeztek hangsúlyt ennek a különleges (és a klasszikus részekben még nagyon is fontos) csoportosulásnak a történetére.

Végül tavaly Rian Johnson megalkotta a VIII. epizódot, a nagy vitákat kiváltó "Az utolsó Jedik" -et, mely újra középpontba helyezte a Lázadók Szövetségét és annak tagjait. Tulajdonképpen még a klasszikus részeknél is jobban, hiszen a film egész cselekménye az ő menekülésükről szól. És ezen a ponton el is érkeztünk a poszt fő kérdéséhez: milyen módon mutatja be a VIII. rész a Lázadók Szövetségét? Még pontosabban: milyen illúziókat, mítoszokat rombol le Johnson filmje? 

Ha másodszor, vagy harmadszor is megnézzük a filmet, észrevehetjük, hogy az események percről percre válnak egyre komorabbá a felkelők szempontjából. (Innentől spoileresen folytatom.) Ez a komorabbá válás már az első percekben feltűnő, amikor gyakorlatilag percek alatt megsemmisül a lázadás teljes bombázó flottája. Itt azért megjegyezném: az egymáshoz túl közel repülő gépek egymást felrobbantó "ügyetlenkedése" nehezen magyarázható túl sok profizmussal. (Zárójelben: a sokat kritizált jelenet a bombák űrben kioldásáról, amikor azok "lehullanak" az ellenséges csatahajóra, simán indokolható olyan módon, hogy azokat zárt alsó zsilipeknél oldják ki, és lefelé zuhanásuk után nyitják a bombaajtókat, így az induló sebesség természetesen megmarad az űrben is, zuhanásnak tűnve. Zárójel bezárva.) 

A lázadók balszerencséje aztán folytatódik: bár fénysebességre kapcsol flottájuk, az első rend óriás hajói így is követni tudják őket (mondjuk erre magyarázatot nem kapunk, pedig az összes eddigi fejezetben alapvetés volt, hogy a fénysebességre kapcsolással el lehet tűnni az üldözők elől). A hajsza tehát folytatódik és Snoke flottája sorra semmisíti meg a felkelők hajóit, míg már csak utolsó cirkálójuk marad meg. Végül ez az utolsó hajó is beáldozásra kerül (igaz, közben megsemmisíti - vitatott módon - Snoke vezérhajóját). A lázadók, alig 400 megmaradt ember, 30 db kis szállítóhajón menekül a Crait bolygóra, csakhogy ezeknek a kis hajóknak a zömét is sorra kilövik. Talán egy - két tucat felkeIő jut el a Crait -ra, ahol egy végső kitörési kísérlet után megpecsételődik sorsuk. A csoda (és Rey) segítségével azonban a film utolsó perceiben mégis kiszabadulnak a bányából és az Ezeréves sólymon távoznak az ismeretlenbe. Vagyis Johnson egyetlen epizód alatt 10-20 fősre zsugorítja a klasszikus részekben még több tízezres Lázadó Szövetséget.  

Ez a radikális leépülés megviseli a klasszikus részekhez erősen kötődő rajongókat, mert egy mítosz haldoklását nézhetik végig. A hajdanán hatalmas sereg, cirkálók, fregattok, korvettek, csatahajók és sok száz vadászgép személyzete maroknyi emberre szűkül csupán, akik elférnek egyetlen kis teherhajón is. Persze azért legalább páran túlélik és a végső remény megmarad, ami speciel a Zsivány egyesre nem igaz, hiszen ott minden szereplő meghal. 

Nagy kérdés, hogy a 2019-es folytatás (és J.J. Abrams) mit tesz majd a felkeléssel? Megint hanyagolva lesznek, vagy átélhetünk egy győzelmi katarzist és megint középpontba kerül a filmtörténet és Star Wars saga legnagyobb formátumú szervezete?

Ha érdekesnek találtad, keresd fel FB közösségünket is! 

2018.03.24.23:55